Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
éppen azért vívott elkeseredett harcot az igazságügyi tárcával, hogy „a kir,. törvényszék továbbra is Szolnokon megmaradjon és Karczagra át ne vitessék ”.36 A város képviselői nemcsak amellett érveltek, hogy „Szolnok város fekvése, előhaladott ipara és kereskedése, vasúti-, száraz és vízi utai által való összeköttetésénél fogva Karczag felett állván, inkább van hivatva arra, hogy e vidék központja legyen”, de testületileg késznek mutatkoztak „az államnak anyagi áldozatot is nyújtani”, azaz vállalni a törvényszék működésének költségeit.37 38 A tudatos építkezési folyamat mellett tehát a megyeszékhelyszerepkörért zajló küzdelem is ott érezhető azon törekvés mögött, hogy a város képviselőtestülete még az új megye megalakulása előtt az országgyűléshez benyújtott külön kérvényben kezdeményezte az egy évvel korábban Karcagra áthelyezett törvényszék vissza hozatalát. Ennek érdekében a település késznek mutatkozott - megfelelő épület térítésmentes felajánlásával - újabb anyagi áldozatok meghozatalára is.jlí Jól példázza a város elszántságát, hogy Szolnok 1876-ban hajlandónak mutatkozott három esztendőre fele részben átvállalni még a járásbírói hivatal 1.000 forintos lakbérköltségeit is, attól tartva, nehogy a felsőbb hatóságok - hasonlóan a Karcagra áttelepített törvényszékhez - a járásbírósági hivatalt is áthelyezzék valamelyik másik településre.39 E bátran és tudatosan felvállalt központi szerepkör a különböző hatóságok számára újabb és újabb épületeket igényelt, Szolnok viszont ekkor még nem rendelkezett egy megyeszékhelytől elvárható ingatlanállománnyal. Az események felgyorsulása ezért 1876-ban oda vezetett, hogy a város, már mint megválasztott megyeszékhely, kénytelen volt a korábban a törvényszék számára felajánlott épületet a városba települő megyei közigazgatási hivataloknak átengedni. így állt elő az a különös helyzet, hogy a megyei hivatalok az új megyei székház megépültéig az ún. „törvényszéki” épületében kaptak ideiglenes elhelyezést. Kulcsár Ferenc városi tisztségviselői karrierje az eddig fellelt iratok alapján az 1860-as évek végén kezdődött, 1868-69-ben a jegyzőkönyvek már a képviselőtestület, vagyis a „kültanács” tagjaként említik, majd 1869. január 20- án „Szolnok város elöljáróságának választás útjáni újból alakítása” alkalmával másodbírói állásra jelölték.40 Kulcsárt ekkor még nem választották meg tisztségviselővé - közfelkiáltással egy másik jelöltre szavazott a többség -, de egy esztendő múlva már a szűkebb körű városi tanács tagja lett. 1871-ben 36 JNSZML Szolnok város képviselőgyűlési jkv. 1867 júniustól 1875 végéig. 1875. 61/1874. 1875. augusztus 7. 37 Uo. 38 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1876.34/1876. 1876. március 6. 39 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1876.2/1876. 1876. február 7. 40 JNSZML Szolnoki járás iratai 1862-1876. 86/1869. sz. 1869. január 21. 150
