Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
említi, aki a városban elharapódzott tiltott bormérés visszaszorítása érdekében piaci- és borfelügyelői állomást kívánt létesíteni.27 A tanács úgy látta, hogy „a szigorúbb őrködés tekintetéből még egy másik biztos kerülhetetlen szükségeltetvén [...] kérelmezett állomás folyamodónak évi 150 fizetés mellett megadatik ”.28 * Ebből arra következtethetünk, hogy Kulcsár Ferenc már az 1860- as évek közepén is a városi polgárok vagyonosabb, befolyásosabb rétegéhez tartozott, s mint ilyen lakost hívták meg az 1866. május 9-i képviselőtestületi gyűlésre, amelyen arról döntöttek, hogy Szolnok - a lakosság elszegényedése miatt - feladja-e a városi törvényszéket, s ezzel együtt a rendezett tanácsú városi 29 rangot. A Zöldfa vendéglő utolsó haszonbérlőjének karrierje döntően ahhoz a Szolnokhoz kötődött, amely az 1848-49-es szabadságharc leverése után, az önkényuralom időszakában átmenetileg közigazgatási-katonai központtá vált, s ennek következtében helyszínéül szolgált a császári és királyi megyehatóságnak, törvényszéknek és járásbíróságnak is.30 Ennek ellenére az elkövetkező negyedszázad nem sok jóval kecsegtetett a város fejlődése szempontjából, Szolnok az 1850-es évektől kezdve - pusztái és királyi haszonvételei elvesztése, illetve az aszályos évek következtében - szinte folyamatosan súlyos anyagi problémákkal kellett, hogy szembenézzen.31 így a városi költségvetésre egyre nagyobb terhet rótt a különböző közhivatalok, testületek fenntartása, a kieső városi bevételek pótlására kivetett helyi adók, illetve az újonnan bevezetett állami adók pedig rendkívüli mértékben megterhelték a település lakosságát. Annak ellenére, hogy Szolnok közigazgatási és forgalmi szerepe nem csökkent a szabadságharc leverése után, polgárai a kiegyezés előtti évben kénytelenek voltak feladni a város korábban megszerzett rendezett tanácsi rangját. 1861-ben, Heves és Külső Szolnok vármegye újbóli egyesítése alkalmával Szolnok még meg tudta őrizni korábbi városi címét. 1864-ben azonban már nagyon határozottan - döntően anyagi megfontolások, különösen az előző évi aszály miatt - merült fel a rendezett tanácsi státusz megszűntetése.32 Jóllehet az 1864. 27 JNSZML Szolnok város tanácsülési jkv. 1862. 38/1862-1863. 23. lap. Szolnok, 1862. március 1. 28 Uo. 19 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1863-1866. (sérült, hiányos) 117/1866. 1866. május 9. 30 Adatok Szolnok Megye történetéből. 11. köt. (Szerk.: Botka János) Szolnok, 1989. 242. p. 31 KAPOSVÁRI Gyula: Szolnok települése, gazdasági és kulturális fejlődése 1850-1918-ig. (In: Szolnok város története 1. (Szerk.: Kaposvári Gyula) Szolnok, 1975. 115-141. p. 117-118. p. 32 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1863-1866. (sérült, hiányos) 54/1864. 1864. június 28. 148
