Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
„Megyei székház az úgynevezett Zöldfa vendéglő lelkén” Szolnok történelmi központjában, a Tisza híd lábától alig kétköznyi távolságra állt egykoron a megyei székház építésének helyszínéül felajánlott, mintegy 1.000 négyszögöles portán lévő Zöldfa vendéglő. Maga a porta belvárosi elhelyezkedése, átkelőhely melletti fekvése és hatalmas területe alapján minden bizonnyal a korabeli Szolnok egyik legértékesebb telekingatlanának számított. A rajta lévő kocsma épület pedig - a működtetés haszonbérlete révén - hosszú évtizedek óta a város bevételeit gyarapította. Éppen ezért nem érdektelen annak hátterét is felvázolnunk, hogy a város tulajdonát képező, de a haszonbérlet révén több helyi vállalkozó megélhetését is biztosító Zöldfa vendéglő, illetve annak telke miként kerülhetett át térítésmentesen az újonnan kialakítandó megye tulajdonába. Talán azért is érdemes ezt a gondolati utat végigjárni, mert a telekfelajánlás rejtelmei bepillantást engednek a megyeszékhellyé váló Szolnok korabeli gazdasági, politikai és közigazgatási érdekviszonyaiba is. A Zöldfa fogadó - más kocsmákhoz, s így az attól nem messze lévő, az egykori piactéren található Fehérló vendéglőhöz hasonlóan - a város azon javadalmai közé tartozott, amelyeket a közgyűlés általában egyéves időtartamra, árverés útján adott haszonbérbe helyi vendéglős vállalkozóknak. A városi tanács a haszonbérleti szerződést - hasonlóan a kocsmák, az italmérési, téglaégetési, stb. jog kiadásához - általában azzal az üzletemberrel kötötte meg, aki a nyilvános árverés során a legnagyobb haszonbérleti licitet ajánlotta az ingatlan hasznosítására. A bérlőt a szerződés nemcsak a haszonbérleti díj adott határidőre szóló (általában negyedévente és előre történő) megfizetésére kötelezte, de maga felelt az ingatlan állapotáért, tisztaságáért, tűzbiztosításáért is.25 A korabeli Szolnok két legértékesebb haszonbérletének a Fehérló és a Zöldfa vendéglő számított, mely előbbiért 1.666 forintot, míg utóbbiért 506 forintot volt hajlandó a bérlő fizetni az 1867-es esztendőre.26 A Zöldfa vendéglő haszonbérleti jogát a területrendezési küzdelmek időszakában - immár több mint fél évtizede - egy Kulcsár Ferenc nevű vállalkozó birtokolta. Kulcsár volt az a helyi üzletember, aki a megyeháza megépítésére felajánlott területen álló Zöldfa vendéglő utolsó haszonbérlőjeként vonult be a település történetébe. Kulcsár Ferencről és vállalkozásáról a kutatások jelenlegi szintjén viszonylag keveset lehet tudni, de az 1870-es években bizonyosan nem lehetett befolyás nélküli ember, hiszen az 1876-os városi tanácsi jegyzőkönyvek „volt városi tanácsosként” említik. Kulcsárt az 1862-es tanácsülési jegyzőkönyv „helybeli szabómester ’’-ként 25 Vö.: JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1863-1866. (sérült, hiányos) 137/1866. 1866. október 23. 26 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1863-1866. (sérült, hiányos) 144/1866. 1866. december 17. 147
