Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
..Szolnok város székhellyel eev mesve kerekíttessék ki” Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok megyeszékhellyel történő megalakulását hivatalosan az 1876. évi XXXIII. törvénycikkely mondta ki.3 Az új közigazgatási egység létrehozása - s annak a további húsz vármegyének a kialakítása, amelyet ugyancsak ez a törvény nevesített - annak az 1870-es évek elején megkezdett közigazgatási reformnak a végállomását jelentette, melynek célja a dualizmuskori polgári állam törvényhatósági rendszerének megteremtése volt.4 A megyei törvényhatóságok működésének szabályozása és az alsó fokú (községi) közigazgatási egységek feladatainak rögzítése már az 1870-es évek elején a törvényhozás elé került, de a folyamat lezárását jelentő, a törvényhatóságok területének rendezését szentesítő jogszabályt az országgyűlés csak az évtized közepén tűzhette napirendre.5 Hosszú út vezetett tehát odáig, amíg az Alföld közepén fekvő megye határai végérvényesen kijelöltettek; a törvényhatóságok rendezésének megkezdésekor ugyanis még nem lehetett pontosan tudni, mely településeket, s milyen központtal olvasztanak majd egybe a döntéshozók. Nem ígérkezett könnyű feladatnak a történelmi kiváltságokkal rendelkező, több területi egységből álló, s a Tisza által is kettéválasztott Jászkun Kerület új megyei szerkezetbe történő beillesztése, de hasonlóan nagy problémát okozott a változatos (politikai, választási, törvénykezési, pénzügyi, oktatási, honvédségi, postai, stb.) területi elkülönülésekből eredő anomáliák, visszásságok megszüntetése, összességében az arányosabb területi, lakosságszámbeli, s ebből eredő adózási eloszlás megteremtése.6 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok megyét - éveken át tartó politikai küzdelmek során - a volt Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági helységeiből, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegye Tisza-menti településeiből alakították ki. A megye egyik alapját jelentő Jászkun Kerület történelmi autonómiájának és évszázados privilégiumainak megszüntetése az 1860-as évek végén és az 1870- es évek első felében a jogszolgáltatás reformjával, a közigazgatás egységesítésével, majd a községi önkormányzatok átalakításával fokozatosan következett be.7 1873. május 15-től a kerület élére Kiss Miklós személyében új 3 Magyar Törvénytár 1875-1876. évi Törvényczikkek. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár 1000-1895. Millenniumi emlékkiadás. Bold., 1896. 483. p. 4 A megye megalakulását feldolgozó monográfia ezt a folyamatot részletesen bemutatja. SERES Pétemé: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása. Levéltári Füzetek 2. Szolnok Megyei Levéltár. Szolnok, 1975. 69. p. 5 SERES P-né 1975. 7-26. p. 6 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745-1876. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 226. p. 7 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A jászkun autonómia. Szeged, 2005. 264-267. p. 142
