Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - BABUCS ZOLTÁN: Jászkun egyenruhák és hadijelvények (a XVIII. század közepétől a kiegyezésig)
A XVIII. század második felében - 1764-ben és 1790-ben - a jászkunok reprezentációs célra díszbandériumot állítottak ki.22 Az 1764-ben kiállított hármaskerületi bandérium lovasainak ruházata állott fekete csákós süvegből, kék egyenruhából (dolmány, mente, nadrág), fekete nyakravalóból, vörös zsinórövből, fekete csizmából.23 1790-ben újabb bandériumot állított ki a Jászkun Kerület. Az elöljáróság által előírt egyenruha a következőképp festett: „Hogy a Ns. Bandának öltözette egyforma légyen... az régi katonás öltözetteknek formája megtartassék, légyen az egész öltözet világoskék színű, selyem posztó, rókatorokra, ezüst készületre, kétfelöl ezüstös gombokkal gomb ózva ... ”24 A napóleoni háborúk császári-királyi hadseregében A napóleoni háborúk újabb áldozatokra késztették a Hármaskerület lakosságát. 1800. szeptember 14-én a Hajdú és a Jászkun Kerületek közösen kezdték meg egy nemesi felkelő huszárezred felállítását {„Nádor Ispányi Regement”), melyet 1801. december 5-én a sorhadi huszárezredek közé soroltak 12-es hadrendi számmal. Ezredtulajdonosi méltóságát Magyarország mindenkori nádora kapta, s az ezred legénységi állományát 1867-ig a Jászkun Kerület lakossága adta.25 Az ezredet szervezésekor - József nádor segítségének köszönhetően - a császári-királyi hadsereg Óbudai Monturs Comissio-ja látta el egyenruházattal, felszereléssel és fegyverzettel. Az egyenruha szabása 22 A XIX. század első felében is többször rukkoltak ki banderistáik a nádor és az uralkodó fogadására, utoljára 1867-ben, a koronázás alkalmával állott össze a Jászkun Kerülét bandériuma. 1845-ben, a redemptio centenáriumán József nádortól a Kerület három új zászlót kapott. Mindhárom fennmaradt, egy a jászoknál, egy a nagykunoknál, míg a kiskunok zászlaját a Hadtörténeti Múzeumban őrzik (leltári száma: 0333/zl.). Törzslapja szerint: „Anyaga: Zöld selyem, három szabad szélén arany rojtozás... Jobb oldali lapja: Középen József nádor arcképe olajjal festve, körülötte „József Cs. K. Fő-Herceg, Magyar Ország Nádora Jászok, Kunok Grójja és Bírája. ” - felírás. Bal oldali lapja: Középen kivont szablyával és csípőre tett kézzel álló huszár, olajjal festve, körülötte „A Szabad Kis Kumok Kerületének Címere” - felírás. A címer fölött „845” szám. Tartozéka: 256 cm. hosszú rúd /: Vasalva:/ lapos zászlócsúcs, egyik oldalán Magyar Korona. ” 23 BOTKA J. i. m. 172. p. 24 Közli: BOTKA J. i. m. 199-200. p.; Fejviselet tiszteknek: nyuszt kalpag kócsagtollal, legénységnek: fekete süveg kócsagtollal és ezüst paszománnyal. Egyenruházat: (a posztó színe: világoskék, zsinórozása és gombozása: ezüst) rókaprémes mente, ujjatlan dolmány és szűk magyar nadrág. A tarsoly vörös posztó alapanyagú volt, ezüst paszománydísszel szélem, közepén a magyar Szent Koronával. A kordován csizma fekete bőrből készült, ezüst díszekkel és sarkantyúval. NAGY SZEDER István: Adatok Kiskun-Halas Város történetéhez. III. köt. Kiskunhalas, 1926. 296. p. (A továbbiakban: NAGY SZEDER I. i. m.) 25 BERKÓ I. i. m. I. 113-116. p.; Gustav Amon Ritter von Treuenfest: Geschichte des k. k. 12. Hussaren-regiments. Wien, 1876. (A továbbiakban: Treuenfest i. m.) ; Wrede i. m. 296-300. p. 120
