Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

„ Térjék Sándor rendőrtanácsos volt. Olyan harminc holdas gazdaember, aki gyermekek nélkül lévén, nem tartotta érdemesnek húzni az élet igáját, mely a gazdálkodásnál nem valami könnyű. Van ott mindég munkája az embernek, már a jóvérű embert értem, aki nem tud elnézni a munka mellett, így akinek nem érdemes dolgozni, azaz nincsenek gyermekei, legokosabban teszi, ha otthagyja a tanyát a maga sok munkájával. Térjék Sándor ott is hagyta, mivel azonban nem lett ennek jó vége, mégsem tette okosan ezt, azonban ki tud földi ember a jövőbe látni. Mert bizony élete alkonyán a rend tanácsosa a törvényes rend felforgatásában bűnrészes volt s ezért oda került Berénybe, ahol az elvtársak már nem szívesen egyesültek. Nagyon jól ismertem ezt az embert, s ma sem tartom képesnek arra, hogy igazságtalanságot tudott volna elkövetni. A politizáláshoz szükséges ismeretei nem voltak meg. Szószátyár sem volt. Ugyan mi vétke lehetett ennek az embernek? Szótlansága néha komorságig ment. Meg volt az oka. Kis birtoka a közügyi szolgálat között elúszott. Ilyenkor a hatalmas nádszál ember, fejét ferdén tartva méltóságteljesen lépegetett bár az utcán, mégis haragvó bika benyomását keltette. Az utolsó tíz évét, mint nagyon jámbor öreg ember élte le itthon. "

52 A Térjék családnak több tagja részt vett a Kommün eseményeiben Jászszentandráson is. Térjék Antal (1844-1923) egykori főbíró unokája, Alajos (1891) a községi intéző bizottság tagja volt. Sógorát, Kóczián Józsefet azonban még Velemi Endre támogatása sem juttatta be a tanácsba.

53 Egy harmadik Térjék rokon, Ádám László (1897-1919) vörösőrként vett részt az eseményekben: a románok közeledésének hírére azonban a direktórium több tagjával együtt elhagyta a községet. Tarnaörs előtt azonban a románok bekerítették őket, az útmenti árok lejtős oldalára fektették őket, és géppuskatüzet nyitottak rájuk, majd pikával is keresztüldöfték őket. így halt hősi halált Ádám László tíz társával együtt.

54 Bár, amint az, az életpályákból kiderül, a Térjék család átment egyfajta deklasszálódáson, a munkásmozgalomba mégsem mint már teljesen elszegényedett emberek kapcsolódtak be. A Térjék rokonságban ezen időszak alatt, szolgabírósági írnokot, tanítót, magyar királyi pénzügyőri fővigyázót találhatunk, vagy olyan főbírót, aki évtizedekig állt Jászszentandrás élén. (Térjék Antal lánya, Anna férjét, Tóth Antalt 1929-ben választották meg főbírónak.) Térjék János 52 Jászvidék, IX. évfolyam, 39. szám. 1929. IX. 29. 53 JMA 234. ; TÓTH János: A Tanácsköztársaság időszaka a Jászságban. 1969. 79. p. 54 TÓTH János: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság a Jászságban. 1969. 67. p. 106