Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Barcsik József: Tisza Szálló gyógyfürdő- és színházépület fűtés berendezéseinek átalakítási munkálatai / 141. o.
BARCSIK JÓZSEF TISZA SZÁLLÓ GYÓGYFÜRDŐ- ÉS SZÍNHÁZÉPÜLET FŰTÉS BERENDEZÉSEINEK ÁTALAKÍTÁSI MUNKÁLATAI 1 1. A hévíz kút fúrása 2 Szolnok város képviselőtestületének 1925. július 3-i közgyűlésén dr. Tóth Tamás polgármester előadásában számos beruházási javaslatot terjesztett elő, melyek között legnagyobb jelentőségű és költségű, egy gőzfürdő létesítése volt a Tisza-parti állatvásártéren. Az ülésen felhatalmazták az elöljáróságot, hogy a szükséges pályázatokat hirdesse meg. A következő évben a március 26-i képviselőtestületi ülésen vetődött fel, hogy az építendő fürdőnek az üzemeltetési költség csökkentése érdekében, saját artézi kutat kellene fúratni. A kiírt pályázat fő feltétele egy 300 m-es kút lefúrása volt. A pályázatot kedvező ajánlatával a Lapp Henrik Rt. nyerte el, melyet az 1926. október 18-i képviselőtestületi ülés fogadott el. A kút fúrására a szerződést a polgármester 1927 januárjában írta alá és ezt követően január 29-én, megkezdődött a mélyfúrás. A fatornyot a félig kész fürdőépület előtt állították fel. A fúráshoz egy 40 lóerős gőzgép biztosította az energiát. Február 11-én már 218 m-en volt a kúttalp. Április 21-én vízdús réteget találtak 528,3 m-nél, hozzávetőlegesen a hőmérsékletét 30-35 °C-ra, a hozamát kb. 50 liter/perc-re becsülték, de a hozamot kevésnek ítélték, majd néhány nappal később éghető gázt is találtak a feltörő vízben. A fúrást egyébként számos műszaki probléma is lassította. 1928. április 14-én megnyitották a Tisza Szállót, mely a mélyfúrás szomszédságában épült. A meghívott vendégek a gőz- és kádfürdőt is igénybe vették. A gőzt és a melegvizet széntüzelésű kazánokban termelték meg. A szálloda megnyitása után továbbra is dübörgött a gőzgép az ablakok alatt, a környéket pedig Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Szolnok Polgármesteri iratai 918/1935. sz. BARABÁS Imre: Fejezetek az artézi kútfúrás XIX-XX. századi történetéből. II. köt. Szolnok, 1993. 141
