Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

szocialista vezetéssel erre először történt próbálkozás, egészen az 1919-es Kommünig, amikor megtörtént a munkás - szegényparaszti hatalomátvétel. Bemutatom, hogy az adott korszakban kik, - a munkásságon belül milyen pozíciót elfoglaló emberek - és hogyan igyekeztek bekerülni a községi tanácsba. Vajon mennyire megalapozott a közgondolkodásban erősen gyökerező éles gazda - munkás szembenállás? Egyáltalán, mi tartozik bele a munkás fogalmába? A különböző szakmunkák főként az agrárproletariátust, azon belül is a nagyszámú kubikosságot emelték ki Jászárokszállás vonatkozásában, holott az 1919-es forradalmi munkástanácsban az iparosság közel azonos súlyban képviseltette magát, mint a mezőgazdasági munkásság. Sorolhatjuk-e a munkásság soraiba az iparosságot, ha a korabeli, helyi sajtó következetesen elkülönítette ezt a két fogalmat? A Magyar vagy a Falu Farkas családokat - iparos származásuk és annak ellenére, hogy több generáción keresztül adtak Jászárokszállásnak képviselőket - egyszer sem említették a munkások soraiban. Mindennek talán az lehet az oka, hogy ezek a családok sosem azzal az igénnyel léptek fel, hogy munkásérdekeket képviseljenek. A helyi iparosság tagjai is arra törekedtek, hogy valamennyi földet gyűjtsenek, mert ahogy Herbert János megfogalmazta, a jász „az emberek tekintélyét is a köblösök számával hozza egyenes arányba. "

6 Az iparosság gazdagabb rétegei tehát minden különösebb probléma nélkül be tudtak illeszkedni a „redemptus öntudatú" község társadalmi elitjébe. A szegény kisiparos és a kubikos szociális helyzete viszont alig különbözött, így vélhetőleg ugyanaz a cél mozgatta őket: életkörülményük valamilyen szintű javítása. A községi képviseletbe bejutó keresztényszocialisták az egész Alszöget képviselték, nem disztingválva a kisiparos és a mezőgazdasági cseléd közt. Ugyanez határozott szempont volt a keresztényszocialisták programjában, a munkások érdekeit mégsem csak munkások képviselhették, bár minden bizonynyal nekik volt a legjobb rálátásuk ennek a társadalmi rétegnek a problémáira. Voltak a korszakban azonban gazda-származású képviselőik, akik közül többen átfogó programmal foglalkoztak nem csak a munkások anyagi helyzetének javításával, de az önálló politikai képviselet létrehozásával is. Sajnálatos módon Jászárokszállás községi levéltára helyrehozhatatlan károkat szenvedett a II. világháború alatt. Súlyosan károsodott továbbá a Szolnoki Levéltár anyaga is, így nagyrészt a korabeli sajtóanyagra támaszkodhatunk a korszak megismerésében. Ez sem lebecsülendő forrás azonban, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a helyi sajtó működése felöleli az 1890-es évektől kezdve HERBERT, 1992. 74. p. 96