Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

terjedő időszakban vizsgálta a jászsági munkásviszonyok alakulását.

4 Tóth János munkái pedig főként az 1919-es forradalmi eseményekre koncentráltak. A szakirodalmakat végignézve, észrevehetjük, hogy az 1910-es évek a történészi érdeklődésen kívül estek, holott ebben az időszakban több mélyreható változás is történt: megalakult, és megkezdte működését a keresztényszocialista munkásegylet Jászárokszálláson, egyre erősödött a munkásképviselet igénye a községi tanácsban, mely aztán az 1919-es forradalmi eseményekkel meg is valósult. Kevés ehhez hasonló időszak van Árokszállás történetében, amikor a község ennyire együtt mozdult volna az országos eseményekkel. A proletárdiktatúra kikiáltása itt is ugyanaznap történt, mint Budapesten, míg összehasonlításul: 1956-ban ötnapos késéssel zajlottak a történések. Ilyen szempontból sem érdektelen tehát a jászárokszállási munkássággal foglalkozni. De nem érdektelen magával a munkáskérdéssel foglalkozni úgy, hogy a lehető legnagyobb objektivitást tűzzük ki célul magunk elé. A Horthykorszakban, majd a szocialista időszakban születtek ugyanis történeti művek, de egyik esetben sem mentesülhettek a túlzásoktól, melyet a rendszerváltás utáni évek folytatni látszottak. Aztán a történelemtudomány is megcselekedte a maga rendszerváltását, és megszabadult a korábban kötelező munkásmozgalmi témától Holott bőven található még feldolgozatlan téma és megválaszolatlan kérdés. Hogy miért éppen Jászárokszállás lett vizsgálódásaim tárgya, arra Fodor Ferenc 1940-es években írt szavai szolgálhatnak válaszul: „ Talán az országnak egyetlen táján sem volt a földnek olyan kizárólagos, az egész falusi társadalmat osztályozó szerepe, mint éppen a Jászságban, ahol a földet megdolgozó osztály saját erejéből váltotta meg csaknem két század előtt. Ez a nagy jász redemptus öntudat ma is az egyik legfőbb társadalomformáló erő Árokszálláson .... A szegényebb osztálynak itt éppen gazdasági okokból van népes családja, mert minden tagjában új munkaerőt nyer. így lassan mindinkább megerősödik a társadalmi különbség, amely a földjét minden körülmények között megtartó, konzervatív redemptusság és a nagy földeket bejáró, kubikoló szegénység között nem csak vagyoni téren, hanem gondolkodásban is megfigyelhető... Úgy látszik, a jövő útja oda irányul, hogy az árokszállási redemptus ivadékoké marad a föld és a történelmi öntudat, az irredemptus gyülevész népé pedig a többség és az új világhoz jobban alkalmazkodó elevenség."

5 GECSÉNYI, 1974. FODOR, 1991. 411. p. 94