Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.

doskodott az állomás területén. Ha végállomásnak tekintette Szolnokot, kilépve az állomás előtti térre választhatott a városon belüli közlekedés lehetőségeiből. Ezt a célt szolgálták a közvetlenül itt várakozó TAXI-k, illetve az autóbuszjáratok. Mindezekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szolnoki vasút fénykora az új állomásépület átadása utáni időszakra esik. Tehát 1975-ben kezdődött, de mikor fejeződött be? A befejezés időpontján azonban lehet vitatkozni.

59 Talán az 1990-es év, amikor szétesett a Szovjetunió és megszűnt a kelet-nyugati vasúti áruszállítás, ami miatt Szolnok stratégiai jelentőséggel rendelkezett. Vagy az 1994-es év, amikor szervezeti átalakítások történtek a MÁV-nál. A kérdés összetettebb, mint első ránézésre látszik. A '70-es években még nem volt olyan jól kiépült közúthálózat mint napjainkban. Persze a járműpark sem volt olyan korszerű. A rendszerváltás előtt néhány évvel aztán változni kezdett a helyzet, többek között itt Szolnokon is. Napirendre került egy új Tisza-híd építése és a 4. sz. főút városi elkerülő szakaszának kiépítése. Országosan is megkezdődött az autópályák kiépítése. így a közút átvette az áruszállítás nagy részét a vasúttól, amelynek igazából csak az utasszállítás maradt. Szolnokon is véget ért a vasút fénykora és hogy feltámad-e valaha, az a jövő titka. SZABÓ M. István: Rekviem a gurító nemzedékért. In: Elet és Irodalom, 48. évf. 13. szám. 89