Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.

vasbetonköpeny felhasználásával alakították ki. Ez a betonkoszorú egyrészt abroncsként fogta össze a vagdalt és faragott kővel burkolt pillért, másrészt szélesítette azt. Az elkészült pillér csúcsíves kiképzésű volt, az ívelt részeket faragott kővel burkolták. A mederpillér betonozásával párhuzamosan haladt az ártéri és a parti pillérek építése. Az ártéri nyílások pilléreinek felmenő falazatát magasabbra építették, az alépítmény munkálatait 1947 januárjában fejezték be. A kivitelezési munkákat a Palatínus Építő Rt. végezte. A vasszerkezetek szerelése az ártéri nyílásokban 1947. március 10-én, a mederszerkezetnél március 29-én indult meg. A medernyílás vasszerkezete 2 x 96,85 m támaszközű, folytatólagos, kétvágányú, rácsos, párhuzamos övű, a középső támasznál lefelé ívesen magasított alsópályás szerkezet az 1942-ben építettől csak annyiban különbözik, hogy az eredeti 3,6 m vágány-tengelytávolság 4 m-re módosult. A másik eltérés, hogy az új hídnál a szélső támaszoknál alkalmazott ingaoszlopokat elhagyták. Az ártéri szerkezetek a Szolnok felőli oldalon 4 db, a Szajol felőli oldalon pedig 1 db vasszerkezet. Az új szerkezetek két támaszú, gerinclemezes, halhas alakú felsőpályás elrendezésűek, 38,9 m támaszközzel. A hídszerkezet szerelési munkáit a Magyar Állami Vas-Acél-és Gépgyárak végezte. Az újjáépített hidat 1947. október 10-én adták át a forgalomnak. A hídszerkezetek terveit a MÁV Hídépítési Főosztálya készítette Dénes Emil vezetésével, a kivitelezési munkákat Szíjgyártó József ellenőrizte.

34 Iparvasutak Szolnokon Teherforgalmat lebonyolító iparvasút több is épült a városban. Ezek közül az elsőként kiépült vágányok az ó-szolnoki teherpályaudvart kötötték össze a várostól délre kialakult ipari üzemekkel. Elsőnek 1878 decemberében a Magyar-Német Erdőipari Egyesület által épített 950 méter hosszú vonalat adták át. Ez a cég fatelepétől, (a mai Papírgyár területén volt) a Raktár utcán keresztül vezetett a teherpályaudvarig. 1892-ben Barta János szolnoki fakereskedő kért engedélyt lóvontatású iparvágány létesítésére. A 300 m hosszú, 1200 mm nyomtávú sínek a Tisza folyótól vezettek a Dohánybeváltó mellett lévő Barta-féle gőzfűrésztelepre.

35 SZÍJGYÁRTÓ József: A szolnoki vasúti Tisza-híd újjáépítése. In: Általános Mérnök, 1947. dec.; - UNYI Béla: A szolnoki vasúti Tisza-hídról. Száz esztendeje készült el az első vasszerkezetű vasúti Tisza-híd. .In: Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1988. 6. szám. SZMLK.B. ir. 1518/1894. 70