Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1519-1789 / 305. o.

Az első tanú Mindszenti [Minczenty] András bizonyság Tiszapüspöki falubirtokban Pest vármegyében

1 élő, a főméltóságú egri püspök úr taksás jobbágya [providus taxalista],

2 kb. 45 éves, az eskü ünnepélyes letétele után vallomást tett a kérdőpontra [ad Deutri Punctum]; Maga is a tanú [fatens] nyolc esztendőnek előtte, tíz esztendeig való ittlaktában

3 tudja, hogy azon felül írt határok között való földet szabadon bírták a rékasiak, s maga is az tanú [fatens] kaszált azon az földön. Azonban még Szolnokban laktában is jól tudja, hogy maguk is az szolnokiak az felül írt Csurgó-értől fogvást, az megnevezett határok között való földet mind rékasi földnek tartották. Azmintis, hogy Szolnokból az tanúnak [fatesnek] [az] édesatyja magával a tanúval együtt s tizenketted magával ideszakadván,

4 azon földet maguk között fel is osztották és szabadon bírták; A második tanú Polyák [Polák] György, bizonyság a megnevezett Püspöki falubirtokban élő, kb. 39 éves, eskü alatt tanúsította az első kérdésre: tudja jól, hogy [az] utolsó megszállásakor Rékasnak

5 az rékasiak megegyezvén [az] szentiványiakkal szép csendességben valának és ugyan rékasiak az megnevezett határok között való földet mind egészben bántás nélkül bírták. Hogypedig szolnokiak, se szászberkiek soha legkisebb villongást iránta ennekelőtte nem tettének jól tudja. Arra is jól emlékszik, hogy az első megszálláskor Rékasnak az Szentiványon lakó Telek György - azki mostanában [az] legnagyobb ellenzője az dolognak - maga mutogatta meg, az felől [említett] határokat mondván, hogy azon innen belül az rékasiak földje volna. S ugyanahhoz tartották magukat mindenkoron [az] rékasiak; 1 Ez tévedés, ugyanis Tiszapüspöki soha nem tartozott Pest vármegyéhez. 2 A taksás jobbágy /providus taxalista/ nem természetben rótta le a földesúri kilencedet, hanem előre kialkudott pénzösszegben. 3 Ezek szerint Mindszenti András 1707 és 1717 között lakott Zagy varékason - azaz Rékason. Ez azt látszik bizonyítani, hogy 1717-ben már Tiszapüspökiben lakott, ami kiigazítani látszik az 1720-dik évi tiszapüspöki összeírást, s már 1717-ben is lakták Tiszapüspökit, /Benedek Gyula: Tiszapüspöki története. Szolnok, 1970. 73. p./. 4 Sajnos a tizenkettő személy nevét nem sikerült kideríteni. 5 Zagy varékas utolsó megszállásának időpontját jelenleg nem ismerjük. 324