Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1519-1789 / 305. o.

9. Antal András és Szabó Gergely jászapáti lakosok igavonó ökreik visszaadását, vagy kártalanításukat kérik Rákóczi Ferenc fejedelemtől 1706 [—] „Felséges fejedelem nekünk érdemünk felett való nagy kegyelmét Urunknak;

1 Alázatosan Felséged kegyelmes segédhez kényteleníttettünk folyamodni elszenvedhetetlen kárunk iránt. Mivel az elmúlt télen,

2 hogy [...] generális Károly[i] Sándor uram eőnagysága Arad alá szándékozván [menni] feles

3 vonyómarhánkat magához vévén [praestálván] őnagyságának és a mieink is odaesvén. Melyek is most is oda vannak [és] az őnagysága göbölyén

4 megbélyegezve [meg billyegezve]

5 járnak; Noha már itten is alkalmas időtől fogvást vártunk őnagysága után, hogy [az] kárunk iránt vagy megelégít [contentál], vagyis tulajdon ökreinket visszaadni [restituálni] parancsolta volna. De ebben megcsalattunk [frustáltattunk] mert őnagysága immár elment; Hanem alázatosan Felségednek könyörgünk vagy őnagyságának

6 meghagyni [commitálni], vagy oly menetlevelet [Passust] nekünk igyefogyottaknak adni méltóztassék, hogyha valahol [akárhol] a mi tulajdon jószágunkat találjuk szabadon hajthassuk és hozzá nyúlhassunk minden megháborítás nélkül. Hogy mind szegénységünkhöz képest hazánk szükségére 1 Azaz Rákóczi Ferencnek, aki a szabadságharcot 1703. június 15-én indította és vezényelte, erdélyi fejedelemmé 1704. július 6-án választották, az ausztriai házat 1707. június 13-án az onódi országgyűlésen trónfosztottá nyilváníttatta, de végül is a túlerő előtt meg kellett hajolnia. Az országot 1711. február 21-én hagyta el, és sorrendben Lengyelországban, Angliában, Franciaországban, majd 1717-ben a törökországi Rodostóban tartózkodott. Meghalt Konstantinápolyban. Holttestét 1906. október 9-én a kassai dómban helyezték el. /Révai Nagy Lexikona, XVI. köt. Bp. 1924. 47-52. p./. 2 1706-ban. 3 Mai kifejezéssel sok. . 4 Azaz hízott ökörcsordáján. 5 A billog az állatokra /lóra, szarvasmarhára, ökörre/ sütött bélyeg, amely az azonosítást szolgálta. 6 Gróf Károlyi Sándor, mint a Szatmár vármegyei főispán kezdetben Rákóczi ellen harcolt, de bécsi mellőzése miatt, 1703. november 2-án Rákóczi pártjára állt. Rákóczi oldalán jászkun főparancsnok, tiszántúli főparancsnok, a Hadi Tanács tagja, a romhányi ütközet belátta a felesleges vérontást és hajlott a Béccsel való kiegyezésre. A békeszerződést április 30-án aláírta Rákóczi távollétében /Benda Kálmán: Magyarország történeti kronológiája. II. köt. 1526-1848. Bp. 1983. 550. p./. 322