Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1519-1789 / 305. o.

kálvinistákat ennekelőtte méltóztatott volt hagyni, de ők, vagy más kálvinista helyeken azt végbe fogják vitetni. Avagy magok között, Herczegséged kegyes engedelmébül egy mestert tartani és azzal, egy közönséges háznál mindeneket végbe vitetni, az ő szokott módjok szerént, Én ugyan kegyelmes Uram, erős büntetés alatt, Herczegséged neve alatt keményen megparancsoltam nekik, hogy az templomban plébános úr prédikációjára legalább vasárnapokon is eljárjanak, őkegyelmével kereszteltessenek, esküdtessenek és temettessenek, de ugyancsak azt mondták, hogy ők addig nem cselekedhetik, mígnem Herczegségedhez újontan fel nem mennek és ha Herczegségedtül megnyerhetik szabadságokat, jóval jó, ha Herczegségedtül nem nyerhetik meg, magát Kegyelmes Urunkat Őfelségét [a királyt] fogják miatta könyörögni, azután azt cselekszik azmiben fognak odafenn hagyatni, A jászberényi kálvinistákat is most már eltiltottam, hogy külön könyörgésre és prédikációra együvé ne járjanak, hanem ők is a katholikus templomokba járjanak, mert Kegyelmes Uram, már Herczegséged kegyelmes engedelmével annyira visszaélnek, hogy régtül fogva egy házat vévén, közönségesen annak pitvarát, kamráját, szobáját összevágták és magok között egy deákos csizmadiát prédikátorul választván, az mindennap kétszer könyörgéseket, prédikációkat tészen nekik és olyan hűségesen, mindnyájan oda együvé járnak, hogy alig csak egy is, kiváltképpen vasárnapokon, marad el közülük, hogy együtt mindnyájan nem volnának. Az Herczegséged kegyelmes engedelme pedig úgy volt nekik, hogy kiki maga házánál, szokása szerint könyöröghet és énekelhet, dehogy mindnyájan egy házhoz járjanak azt Herczegséged nekik meg nem engedte. így azért Kegyelmes Uram, ha az mi katholikus prédikációink, kereszteléseink, esküdtetéseink és temetéseink gyakorlására nem erőltetem őket, azokbul sohasem magokbul, sem gyermekeikből katholikus nem lészen. [Jász] Fényszarun is három vagy négy kálvinista, szegény szabású emberek laknak. Azoknak ugyan már régen meghagytam, hogy az új templomukba eljárjanak és ottvaló plébános Uramnál kereszteltessenek, kit ugyan eddig el is követtek, de gyónni [gyovonni] sem magok nem akarnak, sem gyermekeiket nem engedik gyónni. Azoknak is azt hagytam, hogyha e jövő Mindszent-napig

4 gyermekeiket meg nem engedik gyónni, azután magukat is az faluból kiküldőm, ne legyenek botránkozásul ott, annyi sok katholikusok között. Azért Kegyelmes Uram, Herczegségedet alázatosan kérem, Herczegséged méltóztassék ezen irántok tett rendelkezésemet kegyelmesen 1701. november l-ig. 318