Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1519-1789 / 305. o.

bizonyságként, akinek jelenlétében Vezsenyi [de Wesen] Mihály, vagy a cibakházi Sápi [Saapy] Mátyás, vagy a Nyényei [de Nyenye] Máté, vagy az ugyancsak nyényei Bertalan, vagy Kürti [Kerthy] Miklós, vagy Mező [Mezeö] Tamás, vagy a szántóteleki Kiss János - a többi távollétében - az előbbiekben jelzett Korlátkői Péter Sáp nevezetű falubirtoka, valamint a Böld, Héked és Szeg falubirtokok, továbbá a Sápegyháza és Szentmiklós puszták

6 birtokrészei helyszínére érkezve, mint királyi ember az oda törvényesen összehívott és megjelent szomszédok és határosok jelenlétében, vezesse be az érintett panaszosokat [a nemzetes Bakócz Tamást, nemkülönben a nemzetes monyorókereki Erdődy Pétert, a néhai Csábrági Bálint fiait Istvánt és Farkast, valamint az Erdődy Bakócz Tamást [...] az ugyanazon [birtokrészek] birtokjogába és iktassa be azokat a birtokrészeket zálog címén, az összes hasznukkal és valamennyi tartozékukkal, az őket megillető jogon ha nem lesz ellentmondás; Ha pedig lesznek ellentmondók, akkor idézze azokat a jelzett panaszosok ellenében, alkalmas időpontra a személyes jelenlétünk [bírósága] elé, az ellentmondásuk okának kifejtése céljából, és ezután a bevezetés és az iktatás rendjét - az ellenmondók, az idézettek, a megjelent szomszédok és határosok neveivel a megjelölt időpontra, amint kiadtuk - személyes jelenlétünknek hűségesen megírjátok; Kiadatott Kevi [Kewy] mezővárosunkban,

7 a Fehér Vasárnapot [Quasi modo] követő legközelebbi harmadik napon [április 9-én] az Úrnak 1521-dik évében; 6 A felsorolt helyek közül ma már több nem létezik. Például Nyénye, amely Szandaszőlős része, annak nyugati oldalán, továbbá Sáp és Sápegyház, amelyeknek emlékét a Nagyréven található Belsősápi-, valamint Külsősápi tanyák őrzik. /KSH: A Magyar Köztársaság helységnévtára. Bp. 2003. 675. p./. Szántótelek a középkorban Csongrád vármegyében volt található /Dr. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. kötet. Bp. 1890./. Héked ma is lakott külterületi hely Szentes területén. /KSH: A Magyar Köztársaság helységnévtára. Bp. 2003. 897. p./. Böídöt, Szeget és Szentmiklóst nem tudtuk azonosítani. 7 Kevi 1873-ban Tiszaug külterületi része volt, /Magyar királyi statisztikai hivatal: A magyar korona országainak helységnévtára. Bp. 1873. 1127. p./. 8 Itt kihagytuk a budai káptalan 1521. április 29-én kelt jelentésének befejező részét, amely az iktatás és bevezetés végrehajtásáról szólt. Azonban az egész jelentést közöljük az 1521. április 29-i keltezésű oklevélben. 310