Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának vezetése 1957. május 28-án értekezletet tartott a járási, városi végrehajtó bizottságok elnökhelyettesei és mezőgazdasági osztályvezetői számára. Az itt elhangzó beszámoló szerint a megye termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődése és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás továbbfejlesztése szempontjából „az ellenforradalmi események" legsúlyosabb következménye a termelőszövetkezetek minta-alapszabályától való eltérés - s ennek következtében a háztáji gazdaságok területnövekedése, a jövedelemelosztás- és munkateljesítmény mérés módjának megváltoztatása, a részes művelés terjedése, egyszóval „a kapitalista tendenciák" megjelenése volt.

157 A jelenlegi problémák közül az előterjesztés mindenekelőtt a téeszvagyon késedelmes visszaadását, a kilépett tagok elszámoltatását, a termelőszövetkezetek pénzügyi gazdálkodásának rendbetételét, a közös vagyon védelmét emelte ki, amelyek megoldását valamennyi esetben hatalmi/adminisztratív intézkedésekkel, a gazdasági és politikai kontroll fokozásával, esetleg fenyegetéssel, személycserékkel szándékozott elérni.

158 1957 elején a Kádár-kormány agrárpolitikai célkitűzéseinek részletes végrehajtása során már egyértelműen láthatóvá vált, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomban 1956 végén meginduló dezorganizációs folyamatok csupán átmeneti jelenségnek minősülhettek. A Karcag városi tanács vb. mezőgazdasági osztálya 1957. március 14ére készítette el a település termelőszövetkezeteinek 1956. évi gazdálkodásáról szóló összefoglaló zárszámadást.

159 A kimutatás szerint Karcag 12 termelőszövetkezete közül 7 „aktívan", míg a többi 5 (köztük a Szabadság és Táncsics téeszek is) mérleghiánnyal zárta a gazdasági évet, ráadásul a „passzívummal" záró téeszek közül kettőnél (az Előre és a Szabadság téeszeknél) vagyonhiány is kimutatásra került. A jelentésben a mérleghiány okait egyrészt a kedvezőtlen időjárásra, másrészt viszont a korábbi évek hibáira, a rossz szövetkezeti politikára vezették vissza. A hibák között mindenekelőtt a tervutasításos gazdaságirányítás túlbürokratizált irányítási mechanizmusát, valamint az eladósodáshoz vezető, erőltetett és átgondolatlan fejlesztéseket emelte ki a jelentés: „Hatalmas kiesést okozott termelőszövetkezeteinknél a központi tervezés. Ezek évről-évre 157 Uo. 158 A téeszvagy on visszaszolgáltatását például a társadalmi tulajdon elleni vétség címén megindított büntetőeljárással való fenyegetéssel, míg a téeszek mintaalapszabályhoz történő visszatérését azzal az anyagi kényszerítő intézkedéssel kívánták felgyorsítani, hogy azoktól a kollektív gazdasagoktól, „melyek a határidő után nem tartják be a mintaalapszabály alapvető követelményeit, vagy életképtelenek, meg kell vonni az állami támogatást". SZML Teszöv megyei megbízottjának számnélküli iratai, 1956. 159 Uo. 290