Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

sz. ár közötti különbözetet ki kell fizetni". A mezőgazdasági igazgatóság me­gyei munkatársai felhívták a felsőbb szervek figyelmét arra, hogy ez a külön­bözet csupán Szolnok megye rizstermelő szövetkezetei esetében is meghalad­hatja a 120 millió Ft-ot. „Az árkülönbözet ki lesz fizetve. Ennek módozatairól a lehetőségekhez mérten mielőbb kormányintézkedést fognak küldeni." - hangzott a minisztérium hivatalos álláspontja. 125 A bizonytalan politika helyzetben a kormánytisztviselők egyfelől attól tartottak, hogy miként lehet előteremteni a kifizetésekhez szükséges pénzt, másrészt az aggályok között - a korabeli köz­gazdaság-elméleti trend szerint - az is felmerült, hogy a rizs árkülönbözetének kifizetésével, a megye parasztságához áramló nagyobb összegű készpénz és az így keletkezett vásárlóerő negatív módon befolyásolhatja a kereskedelmet, s inflációs folyamatokat indíthat el az országban. Mivel az országban uralkodó közállapotok miatt a főhatóságok részéről érdemi intézkedések nem történtek, a „ rizs árdifferencia ügye" még november közepén sem rendeződött. A rizs árkülönbözetét visszakövetelő újabb és újabb téeszkül­döttségeket fogadó megyei forradalmi tanács november 15-én - majd válasz hiányában másnap is - géptávírón fordult segítségért a november 12-én meg­alakított közellátási kormánybiztossághoz. 126 A későbbi per nyomozati szaka­szában, a megyei rendőrfőkapitánnyá kinevezett korábbi megbízott megyei tanács vb. elnök nyilatkozata alapján kiderül, hogy a megyei tanács vb. 1956. november 7-i ülésén a rizs-árkülönbözet kifizetésének kérdését azért volt kény­telen napirendre tűzni, mert „ekkor már megyeszerte ismert volt a karcagi eset, és megyénk majdnem minden rizstermelő községében hangzottak már el ekkor olyan követelések, hogy ha Karcagon ki lehetett fizetni, akkor azt ki kell fizetni minden termelőnek. Ekkor a megyei tanács vb. úgy határozott, hogy az ügyet a kormány elé terjeszti. ". ni A kormány-összekötő útján zajló fővárosi tárgyalá­sokon a közellátási kormánybiztosság tagja a Szolnok megyei rizsárkülönbözet ügyében azt a választ adta, hogy „ha a megye parasztsága ebben a kérdésben 124 SZML Szolnok Megyei Bíróság iratai, 91/1957. 125 Uo. 126 A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében Kádár a 3/1956-os rendelettel hívta életre Nyers Rezső vezetésével a közellátási kormánybizottságot. Tagjai között található az a Sághy Vilmos, aki korábban a begyűjtési minisztérium, majd az új közellátási szerv beosztottjaként a Szolnok megyei rizstermelő téeszek árkülönbözettel kapcsolatos ügyében is intézkedett. Magyar Közlöny, 93. szám. 1956. november 12. 127 A nyomozást végző rendőrhadnagy a feljegyzés végén a következő megjegyzést rögzítette: „Mivel Tóth Elvtársat - mint Megyei Rendőrfőkapitány>ság (sic!) vezetőjét - tanúként kihall­gatni nem állt módomban, az általa elmondottakat fentiek szerint rögzítem. ". SZML Szol­nok Megyei Bíróság iratai, 91/1957. 281

Next

/
Oldalképek
Tartalom