Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

„Karcag város közhangulatát a Dózsa, a Szabad Ifjúság és a Táncsics termelőszövetkezetek feloszlását kimondó közgyűlései foglalkoztatják. A tszekből kilépő tagok úgy nyilatkoztak, hogy ha nem kapják vissza a bevitt földjeiket, úgy kapával és kaszával csinálnak újabb Dózsa-forradalmat." - jellemezte a településen tapasztalható feszültséget 1956. december 5-i jelentésében az országos belügyi szerveknek Varga Sándor megyei rendőrfőkapitány.

104 A korabeli jelentések szerint Karcag valóban azon Szolnok megyei települések sorába tartozott, ahol különösen nagyarányú volt a termelőszövetkezetek felbomlása és a téesztagság kilépése. A felbomlási folyamat mértéke már november közepén jól kirajzolódott, s ezt megerősítette a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóságának vezetője által, az 1956. november 14-i Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr téeszvarosokba tett kiszállás tapasztalatairól készített feljegyzése is.

105 Eszerint „a karcagi Kossuth és Előre tsz-ek feloszlanak. A Ságvári tsz. háromnegyed része kiakar (sic!) lépni. A Lenin tsz-be (sic!) 60 fő marad aki mezőgazdasági tsz. alapszabály szerint gazdálkodik, a többi tszcs, alapszabály szerint kíván gazdálkodni. A Szabadság tsz. háromfelé kíván válni. A Táncsics tsz. 70%-a akar kilépni. Az Április 4. tsz, amely korábban a Kossuth és Rákóczi tsz-ekből lett egyesítve, most ketté akar válni és tszcs, alapszabály szerint gazdálkodni. A Köztársaság 1/3-a ki kíván lépni. A Szabad Ifjúság tsz. 50%-a akar kilépni. A Damjanich tsz-be (sic!) még nem döntöttek. A Dózsa tsz-nek a többsége megmarad. A Béke tsz. úgy határozott, hogy ezt a gazdasági évet még közösen végig dolgozzák és a következő évben fognak dönteni, hogy maradnak-e vagy nem, és ezzel kapcsolatban felhívást intézett a város többi tszéhez, hogy kövessék a példáját. "

m A jelentés a karcagi termelőszövetkezeteket illetően lényegében azt a folyamatot rögzítette, aminek jellegzetességeit a termelőszövetkezeti városok téeszfelbomlásaival kapcsolatban már korábban megismertünk. A karcagi téesztagok egy része (Kossuth, Előre, Ságvári, Szabadság, Táncsics téeszek esetében) a gazdálkodási nehézségek és az eladósodottság mértéke miatt kívánt kilépni a kolhoz-típusú szövetkezetből. A téesztagok másik része (Szabadság, Április 4.) azért kívánta a szövetkezetet feloszlatni, mert korábban adminisztratív intézkedésekkel több téeszből egyesítették őket. A kollektív gazdaságok tagságának újabb része pedig kisebb taglétszámú, intenzívebb termelésű, szaktudás- és munkaigényesebb mezőgazdasági társulást, rizs-, zöldség-, állattenyésztési, stb. szakcsoportokat kívánt életre hívni. S voltak olyan termelőszövetkezetek (Köztársaság, Szabad Ifjúság, Dózsa), amelyek a tagok nagyszámú kilépése ellenére megmaradtak. Rendőrségi napi jelentések. I. köt. 338. p. SZML Teszöv megyei megbízottjának számnélküli iratai, 1956. Uo. 275