Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.
Téeszek és téeszcsék együttes területe (kat. hold) 315.197 169.613 259.320 Téeszek taglétszáma (fő) 29.481 13.159 18.105 Téeszcsék taglétszáma (fő) 8.243 3.695 7.588 Téeszek és téeszcsék együttes taglétszáma (fő) 37.724 16.854 25.693 Forrás: Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai 1957. KSH Szolnok Megyei Igazgatósága. Szolnok, 1958. 91-92. p. (Az adatokat az eredeti adatokban szereplő számszaki hibát kijavítva közlöm. (F.T.)) VIII. Karcag - Tiszafüred és Kunhegyes mellett - azok közé a tiszántúli települések közé tartozott, ahol a lakosság jóval határozottabb követeléseket fogalmazott meg a helyi pártszervezetek felszámolásával, a rákosista-sztálinista vezetők eltávolításával és a nemzeti érdekek érvényesítésével kapcsolatban. A Karcag városában 1956. október 27-én tartott nagygyűlésen az összegyűlt tömeg nem elégedett meg a volt városi párttitkár által összeállított 16 pontban szereplő javaslatokkal, ezért a gimnázium tanárainak, illetve más helyi értelmiségieknek a bevonásával a helyszínen új bizottságot alakítottak, amely átfogalmazva és 19 pontra kiegészítve az iratot, új, a korábbinál határozottabb követeléseket tartalmazó kiáltványt készített, s fogadtatott el a jelenlévőkkel. A karcagi 19 pont olyan politikai, nemzeti igényeket is tartalmazott, amelyek a Karcag városi pártbizottság - az országos forradalmi események előrehaladtával még a szolnoki 16 pontnál is élesebb - eredeti javaslataiban nem szerepeltek. A helyi forradalmi munkástanács elnökévé a 35 esztendős, mezőgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkező téeszelnököt, Danka Istvánt választották. 98 A karcagi és túrkevei forradalmi gyűlések radikalizálódására az is minden bizonynyal hatással volt, hogy ezeken a népgyűléseken a debreceni egyetem bizottságának képviselői is megjelentek, akik röplapokat osztogattak, s a résztvevőket, valamint a forradalmi tanácsok tagjait határozottabb fellépésre ösztönözték." A megyeszékhelytől távolabb eső települések, így Karcag forradalmi eseményeire - a telefonvonalak üzemzavarai, a tömegközlekedés megbénulása és a szovjet haderő állandó vonulása miatt - a megyei forradalmi munkástanácsnak tulajdonképpen nem volt befolyása. Éppen ezért a forradalmi testületek helyi vezeSZML Szolnok Megyei Bíróság iratai, 91/1957. SZML Pártarchívum, 61. fond 1. fondcsop. 1956. 1. o.e. Vö.: CSEH, 2002. 352. p. 273