Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

üzemek munkásai, a diákok és az intézmények dolgozói.

74 Kommunista-ellenes jelszavak kíséretében a tömeg a megyei és városi pártvezetők távozását, a megyei munkástanács megalakítását, a szovjet csapatok kivonulását követelte. Tüntetők jelentek meg a megyeszékhely szovjet emlékműveinél, a Tiszaparton, a városi rendelőintézet előtt, a megyeháza mögött, majd azokat megrongálták, ledöntötték, a sztálinista jelképeket eltávolították. Délután a megyeháza dísztermében Dancsi József, a Járműjavító szociáldemokrata politikai múlttal rendelkező, s a város valamennyi társadalmi rétegének bizalmát élvező fűtőházi dolgozójának vezetésével életre hívták a 22 tagú Szolnok Megyei Munkástanácsot. A korábbi rezsim összeomlása után a helyi hatalmi struktúra élére - a megyei pártbizottság működésének felfüggesztésével, a kompromittálódott vezetők lemondatásával - a Szolnok Megyei Forradalmi Munkás-, Paraszt-, és Katonai Tanács került. A testület 22 tagja közé 12, volt MDP tagot választottak be. A vérontás nélkül lezajlott szolnoki eseményekben igen fontos szerep jutott a forradalom legfontosabb közigazgatási szerve vezetőinek, elsősorban Dancsi Józsefnek, a munkástanács elnökének és Kablay Lajos alezredesnek, a munkástanács honvédségi biztosának. Az október 26-i szolnoki események kezdetben csupán néhány, a megyeszékhelyhez közeli településen indítottak el változásokat, majd október 2728-án megyeszerte megkezdődött az üzemekben, intézményekben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és gépállomásokon a munkástanácsok megalakítása.

75 Az ezt követő napokban - mindenekelőtt a megyei pártbizottság sajtóban közzétett felhívása alapján - Szolnok megye szinte valamennyi településén életre hívták a forradalom helyi közigazgatási szerveit megtestesítő, gyakran a korábbi városi, községi tanácsokkal párhuzamosan létező forradalmi tanácsokat. A lakosság megyeszerte majd' mindenütt támogatta a forradalmi szervek megalakulását, jóllehet a helyi pártszervek a forradalmi testületekben megpróbálták - településenként eltérő eredménnyel - saját befolyásukat érvényesíteni. A Szolnok megye keleti és nyugati felében lezajlott forradalmi események intenzitása jelentős eltéréseket mutat. A Jászságban a megfélemlített parasztság kevésbé vett részt a megmozdulásokban, mint a Tiszántúl gépállomásokkal, állami gazdaságokkal sűrűbben átszőtt településein. 1956 őszén az agrárvidék A tömeg létszáma az adatok és visszaemlékezések szerint is jóval meghaladta a 10 ezer főt, mely a város lakóinak számához képest is igen jelentősnek mondható. Vö.: CSEH, 2002. 346-347. p. CSEH, 2002. 347-348. p. 266