Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

intézkedések, az 1953-ban biztosított kedvezmények visszavonása, illetve az ismét erőszakos formát öltő szövetkezetesítés a paraszti társadalom egyénileg és közös gazdaságokban tevékenykedő részében is tovább növelte az elmúlt fél évtized során felhalmozódó feszültségeket. V. A vizsgált per esetében a vita tárgyát a karcagi termelőszövetkezetek által megtermelt rizs sorsa jelentette. Szolnok megyében a Nagykunság területén a szántóföldi növénytermesztés szerkezetében már évtizedek óta jelentős szerepet töltött be a rizstermelés. A rizstelepek létesítését a kiterjedt határral, illetve megfelelő éghajlati és talajadottságokkal rendelkező tiszántúli városok polgármesterei, országgyűlési képviselői még a két világháború között járták ki a helyi kötődésű kormányzónál, Horthy Miklósnál.

65 A speciális művelési formát igénylő rizstermelés természetszerűleg maga után vonta a közös gazdálkodási forma meghonosodását. A megyében végrehajtott kollektivizálás gyors sikeréhez nagymértékben hozzájárult a nagykunsági rizsföldeken már 1945 előtt kialakult közös művelési rendszer. A mezőgazdaság szocialista átalakítása során Szolnok megyében nem csökkent a rizstermelés jelentősége, sőt a tiszántúli termelőszövetkezetek és állami gazdaságok - az egyéni gazdálkodók és társulásaik visszaszorulásával - egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a megtermelt rizs mennyiségének növelésére. Az 1950-es évek közepén Szolnok megye, s különösen a tiszántúli városok a magyarországi rizstermelés központjává váltak. Az 1956-os esztendőben a megyében 31.517 kat. holdon termeltek rizst, ez az országban rizstermelésre használt földterület 48,3%-át tette ki, míg a betakarított 47.940 tonna az országos rizstermelés 49,8%-át adta.

66 A korabeli statisztikai adatok azt tükrözik, hogy a vetésterület alapján Szolnok megye szántóföldi növénytermesztésében a búza és a kukorica után a harmadik legfontosabb növénynek a rizs számított. A begyűjtési adatok vizsgálatából pedig kitűnik, hogy megyei szinten a rizs - a búza után második legnagyobb beszolgáltatott mennyiségével - az 1950-es évek első felében igen jelentős szerepet töltött be az állami terményalap összegyűjtésében is. Szolnok megyében 1954-ben 34.120 tonna, 1955-ben 15.090 tonna, míg a kritikus 1956-os évben az előző esztendőhöz képest háromannyi, 45.560 tonna rizst gyűjtöttek be a megye egyéni termelőitől, téeszeitől és állami gazdaságaitól.

67 Az országos adatokat is figyelembe véve látható, hogy a megyében CSEH, 2002. 339-340. p. Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai, 1957. 64-65. p. Uo. 115. p. 262