Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.
vekedés csak 1955-ben következett be. 53 A megyei termelőszövetkezeti tagság létszámát illetően - az 1953-as intézkedések hatására - a téeszek és téeszcsék együttes taglétszáma az 1952. december 31-i 41.907 főről 1953 végére 32.060 főre csökkent, majd az 1954-es 29.950 fős mélypont után 1955 végére - nyilván az újabb politikai fordulattal és az ismét felerősödő kampánnyal is összefüggésben - 37.724 főre emelkedett. 54 A taglétszámváltozás hátterében minden bizonnyal az előző esztendők erőszakos szervezési kampányának továbbtartó lendülete és a Nagy Imre-kormány kilépést és feloszlatást megnehezítendő adminisztratív intézkedései is ott húzódtak. A Szolnok megyei téeszeknél és téeszcséknél 1953-54-ben tapasztalható kilépési-felbomlási folyamat mértéke csak részben hasonlított az országos tendenciákhoz, hiszen míg országos szinten 1953 második felében a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok száma közel hetedével, területük mintegy negyedével, tagságuk pedig harmadával csökkent, addig a megyei téeszek esetében csupán a taglétszám csökkenésének mértéke közelítette meg az országos arányt. 55 A KSH megyei igazgatósága által közzétett adatokból ai tűnik ki, hogy 1953 végéig Szolnok megyében - az előző évi adatokhoz viszonyítva - a téeszek és téeszcsék csupán 4,6%-a bomlott fel, a kollektív gazdaságok összterülete mindössze 4%-kal csökkent, a tagság létszáma viszont 23,5%-kal lett kevesebb. 1954 végére - szintén az 1952. december 31-i adatokhoz viszonyítva - a közös gazdaságok száma már csak 2,7%-os csökkenést mutatott, míg a területnagyság esetében 6,4%-os, az összesített taglétszámot illetően pedig 28,5%-os csökkenés volt megfigyelhető. Mindez azt a furcsa kettősséget jelzi, hogy míg a termelőszövetkezetek felbomlási folyamata 1954-re lelassult, sőt 1953-hoz képest új termelőszövetkezetek jöttek létre, a tagság mind nagyobb számban hagyta el a közös gazdaságokat. A megyei téesz- és téeszcsé-tagságot illetően a nagyobb létszámcsökkenés elsősorban a kiemelt termelőszövetkezeti városok kollektív gazdaságaiban és az erőszakkal téesztagságra kényszerített középparasztság soraiban volt megfigyelhető. 56 Az 1952-es adatokhoz képest az 1954 végére bekövetkező közel 30%-os taglétszám-csökkenés mégis azt mutatja, hogy a megnehezített kilépési feltételek ellenére a Szolnok megyei termelőszövetkezeti tagság egy jelentős részében egyszerre élt tovább az egyéni gazdálkodás iránti vágy és a kollektív gazdálkodással kapcsolatos szkepszis. Végül is 1953-54 folyamán a kormányzatnak sikerült megakadályoznia a komoly álSzolnok megye statisztikai évkönyve, 1952-1955. 183-192. p. Uo. 218. p. PETŐ - SZAKÁCS, 1985. 256. p. Szolnok megye statisztikai évkönyve, 1952-1955. 222-230. p. 259