Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

III. A látszólag gyors eredmények ellenére már az 1950-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a hatalmi eszközökkel kialakított közös gazdaságokat folyamatos állami támogatás és állandó politikai-ideológiai kontroll nélkül rendkívül nehéz együtt tartani. A téeszek összetartó erejét az is nagymértékben gyengítette, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodását számos adminisztratív intézkedés, szakmai és technikai hiányosság nehezítette; mindez pedig negatív módon befolyásolta a termelékenységet és a jövedelmezőséget is. A mezőgazdasági termelés esetében is mindinkább érvényre jutott a tervgazdasági rendszer valóságtól elszakadt, bürokratikus irányítási mechanizmusa. A szántóföldi növénytermesztés téeszekre, állami gazdaságokra lebontott terve - általában nem is törődve a táji, éghajlati adottságokkal - nemcsak a tervidőszak alatt előállítandó termékek mennyiségét, a megművelt föld hasznosításának mikéntjét (vetéstervek), hanem a mezőgazdasági munkák elvégzésének idejét és végrehajtásának módját is kötelezően előírta.

29 Ilyen feltételek mellett nem is nagyon lehet csodálkozni azon, hogy a termelőszövetkezetekben az egységnyi területen megtermelt termelési érték az 1950-es évek elején még közel negyedévei-ötödével volt alacsonyabb, mint az egyéni gazdaságokban.

30 Az egyéni gazdálkodók mellett a termelőszövetkezeteket is nagymértékben sújtotta a kötelező terménybeszolgáltatási rendszer. 1948 és 1956 októbere között a beszolgáltatás lett az állami terményalap összegyűjtésének és a mezőgazdasági jövedelem-elvonásnak a legfontosabb eszköze. Az állam a beadott termékekért még az önköltségi árat sem fedező, a piaci áraktól messze elmaradó jelképes összeget fizetett csupán.

31 Az ágazatban megtermelt jövedelmek elvonási rendszerét egészítette ki az egyéni gazdákat és téeszeket is hátrányosan érintő terményben fizetendő földadó, az állami gépállomások munkadíja, az önkéntes beszolgáltatás és a malmok vámgabona díjtétele. A beszolgáltatási minisztérium országos felügyelete mellett, a beszolgáltatott termények összegyűjtése és tárolása a megyei szinten centralizált begyűjtési hivatalokon, terményforgalmi vállalatokon és helyi kirendeltségeiken keresztül történt. Miként az országban - annak ellenére, hogy a Nagy Imre-kormány 1953-ban 10%-kal csökkentette a termelőszövetkezetek évi beadási kötelezettségét - Szolnok megyében is, egészen 1956-ig az egyéni gazdákat és szövetkezeteket sújtó legnagyobb tehernek a beszolgáltatási kötelezettség számított. HONVÁRI, 1997. 530. p. HONVÁRI, 1997. 533. p. HONVÁRI, 1997. 541-542. p. 252