Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.
reformmal kialakított magyar mezőgazdasági rendszer teljes körű átszervezése mellett döntöttek. 5 A Szolnok megyében is számottevő hagyományokkal rendelkező paraszti szövetkezeti mozgalom tudatos elsorvasztása, 6 a háború előtt és a földreform után létrehozott szövetkezetek tagságának gazdagparaszti rétegektől való megtisztítása, szegényparasztokkal történő felduzzasztása, illetve a korábbi agrárszövetkezeti mozgalomnak a hatalom által előnyben részesített általános falusi földműves-szövetkezetekbe történő beolvasztása, 1949-re megnyitotta az utat a kolhoz-típusú szövetkezetekké történő átalakítás és a kampányszerű téeszesítés előtt. 7 Az 1948 decemberében napvilágot látott kormányrendelet a közös gazdálkodás foka szerint, a termelőszövetkezetek 3 csoportját különböztette meg, s a kibontakozó politikai kampány egyértelműen a legmagasabb kollektivizáltsági fokot mutató termelőszövetkezeti csoportok szervezését részesítette előnyben. 8 Szolnok megye, s különösen tiszántúli része, az ország azon térségei közé tartozott, ahol a háború utáni földreformot a nincstelen szegényparaszti rétegek nagyobb aránya miatt, az átlagosnál radikálisabb módon hajtották végre. Az 1948 után hatalmi-adminisztratív eszközökkel létrehozott első termelőszövetkezetek tagsága elsősorban a nincstelen agrárproletárokból és az újonnan földhöz jutó, állatállománnyal, mezőgazdasági termelőeszközökkel alig rendelkező szegényparasztság köréből verbuválódott. 9 1949 elején a közös gazdálko5 HONVÁRI János: Magyarország gazdasági fejlődése a II. világháború után (1945-1958). In.: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk.: Honvári János. Bp. 1997. 427-577. p. Az idézett rész: 520-521. p.(A hivatkozott könyvrész a továbbiakban: HONVÁRI, 1997) 6 1948 előtt Szolnok megyében a paraszti szövetkezeti mozgalomnak már több évtizedes hagyománya létezett, jóllehet a II. világháború előtt a szövetkezeti élet döntő részét a fogyasztási-, beszerző- és értékesítő szövetkezetek uralták. A termelési célú, közös termelésszervezésre és eszközhasznosításra alapozott társulások főként az 1945-ös földreform után jöttek létre. Vö.: URBÁN László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951. Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 9. Szolnok, 1987. 911. old. (A hivatkozott mű a továbbiakban: URBÁN, 1987). 7 PETŐ Iván - SZAKÁCS Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története. 1945-1989. I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. Bp. 1985. 178-179. p.(A hivatkozott mű a továbbiakban: PETŐ - SZAKÁCS, 1985); HONVÁRI, 1997. 518-519. p.; URBÁN, 1987. 15. p. 8 PETŐ - SZAKÁCS, 1985. 179. p.; HONVÁRI, 1997. 524. p. 9 URBÁN László: Az első termelőszövetkezeti városok agrárpolitikai szerepének kialakulása, változásai és gazdasági hatásai. Kandidátusi értekezés. Kézirat. Bp. 1988. 45. p. (A hivatkozott mű a továbbiakban: URBÁN 1988.) 248