Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Gy. Fekete István: Helyi alakulatok és hadi események a II. világháború éveiben Szolnokon / 161. o.

Ami a hazai légvédelmet illeti, 1943 decemberében a honi légvédelem ágyús ütegei 8 légvédelmi tűzcsoportba voltak sorolva, ami 116 darab 29M 8 centiméteres, 24 darab 5/8M 7,66 centiméteres, 16 darab 37/1M és 39M 8,8 centiméteres löveget foglalt magába. Ezek a légvédelmi eszközök a következő hazai objektumokban települtek: Budapest, Szolnok, Miskolc, (Ózd), Kassa, Kolozsvár, Fűzfő, Lispe, Győr. Szolnok légvédelmét a 14-VI/l (később 201/1), illetve a 15-212, 16-213. számú légvédelmi ütegek látták el. Egy légvédelmi ágyúsüteg akkor 4-10 darab löveget foglalt magában. A szolnoki ütegek egy részét (8-8 darab „Göringet" és ,,Boforc"-ot) a mai Kertvárosba (akkor Rabkertbe), további lövegeket pedig a vasútállomás és a vasúti Tisza híd környékére helyezték el. A katonai repülőtér külön légvédelmi eszközökkel rendelkezett.

97 A honi légvédelemben lévő 280 darab 4 centiméteres 36M Bofors gépágyú a következő helyekre került kihelyezésre: Budapest (95), Fűzfő (44), Győr (24), Kassa (8), Kolozsvár (16), Lispe (10), Miskolc-Diósgyőr (51), Pécs (6), Szeged (6), Ungvár (4). Ezekből az eszközökből Szolnok 16 darabot kapott. Ezen kívül 62 darab gépágyú volt még a csapatok birtokában a repülőterek és más egyéb fontos objektumok védelmére. Ez utóbbiak ugyan részei voltak az egységes légvédelmi rendszernek, de velük az adott katonai alakulat rendelkezett. 1944-ben a Magyarországon települt német „eredetű", légvédelmi ütegeket „Dóra" típusú tűzvezető lokátorokkal látták el.

98 1944-ben a magyar gyártású lokátorok hálózata még nem alakult ki. 1944. március 19-én két, úgynevezett „Sas távolfelderítő készülék" működött Sári és Jászkisér mellett. Ugyancsak itt helyezetek el néhány darabot a magyar gyártású „Sas" típusú felderítő lokátorból is (felderítési távolsága 300 kilométer, irányzási pontossága 30 fok). Magyarország német megszállása után a németek kiépítettek egy lokátor- és rádióállomás hálózatot (ennek rendszere csak részben volt ismert). Ez a rendszer látta el adatokkal a Bécs mellett települt, Gotthard Handrick ezredes vezetése alatt álló német légvédelmi központot.

99 1944-ben külön választották az úgynevezett kivonuló (harcoló, elsősorban a szárazföldi csapatokat támogató) alakulatoktól a honi légvédelmi csapatokat. Az ország területén működő tizenöt légvédelmi központot az Országos Légvédelmi Központ alárendeltségébe helyezték, amely Budapesten a Sziklaközpontban települt. Hazánk német megszállását követően Göring a Magyarországon lévő repülő és légvédelmi tüzérLégvédelem Magyarországon. II. Világháború Nagylexikon (CD); KIRÁLY Sándor: Ötven év a Tisza fölött. Szolnok, 1986. 38-39. p.; BORÚS, 1975. 238-240. p. Légvédelem Magyarországon. II. Világháború Nagylexikon (CD); Lokátor-rendszerek Magyarországon. II. Világháború Nagylexikon (CD); Mint az előző. Honvéd Légierő. II. Világháború Nagylexikon (CD) 197