Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

hallottak felőle, a határjelet már egyikük sem tudta megmutatni. A 18. században, a pusztarész megvásárlása után, a karcagúj szállásiak használták. Az út bal oldalán lévő csárda mögött volt a Tilalmas, vagyis jószágoktól tiltott területet mutat a 18. század körül készült térkép. Azt is megtudhatjuk, hogy járulékföldek voltak itt 1769-1816 között több alkalommal említenek a Tibucon dinynye, tengeri vagy kölesföldet, és ezekre ügyelő csőszt.

32 A közös használatú, évenként újraosztott - vagy éppen pihenőre hagyott - Tibucon, a csárdabérlőnek is juttattak szántót és megfelelő nagyságú legelőt, más részeit „Székes földek"-ként, vagyis gyenge minőségű földként tartották nyilván. A Tibucon levő földek az 1852-ben végrehajtott, ún. „Kis osztály", vagyis a városi használatban lévő szántók kiosztásakor kerültek magántulajdonba, még a csárdás illetményföldje is, ám úgy tűnik, az utóbbit a későbbiek folyamán valamelyest kárpótolták.

33 Amint már említettük, a laponyagon

34 állott valamikor a híres Tíbucicsárda. A 18. századi csárda előzményeire Kiss György kb. 98 éves udvari lakos, 1752-ben tett vallomásában találunk rá. Ő azt vallja, hogy a török világ idején nagyapja, aki hét évig karcagi bíró volt, a „ Gergely halmához közel, a' régi Soó út mellett... Korcsomat is csináltatott, mint Kardszagi földön... "

35 Mivel ez a kijelentés a Bikás határrész vizsgálatánál hangzik el igazolásként, biztosra vehetjük, hogy a Tíbuci csárda egyik 1670-es években létesített elődjéről van szó. A forgalmas utak melletti, a településektől távol eső italmérések nyilván mindenkor jó hasznot hoztak, ezért a kunhegyesi határhoz közeli csapszék 18. századi utóda is gyorsan virágzásnak indult. Sajnos nem tudjuk mikor épült az első csárdaépület, de 1761-ben már állott, bérlője Rabb Dávid volt.

36 Három év múlva Láposi István és Dobozi Gergely vették bérbe a város határá31 SZML Kunmadaras v. It. 119. sz. B. csomó. Határlevelek No. 5. 1752. június 18. Takács János (kb. 48 éves) túrkevei, Tóth Erzsébet (kb. 75 éves) debreceni, Erdőháti László (kb. 95 éves) sarkadi lakosok tanúvallomásai. 32 SZML Karcag v. It. Tjkv.-ek. 1769. aug. 6., 1782. júl. 20., 1805. nov. 1. 500. sz.,1810. nov. 10. 441. sz., 1816. 133. sz! 33 SZML Karcag v. It. Tjkv. 1852. aug. 10. 187. sz. 34 A térképek egy része (Szolnok m. 1980)- és néhány irat is - Tibuc-halomról ír, a határjárási jegyzőkönyvekben viszont kizárólag laponyagról esik szó. Bizonyára kevésbé magas, ám látható kiemelkedés lehetett, mint például a Túzok-laponyag, amelyet Kis Gergely-halomnak is emlegetnek. 1864-ben a „Tibócz" nevű területen belül „Tibócz-halom"-ról és „Tibóczfertő"-ről írtak a karcagiak, a terület elnevezését „Tibócz kun csapatvezér nevéről" eredezőnek tudják. In: PESTY F., 1978. 154. p.; A Tibuc-halom elnevezés bizonyára később keletkezett és a Tibuc nevű terület határát jelöli. Ld. Tóth A., 1988. 369. p. 35 SZML Kunmadaras v. lt. 119. sz. B. csomó. Határlevelek No. 5. sz. 1752. június 18. 36 SZML Karcag v. lt. Tjkv. 1761-1772. 3. p. 18