Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Gy. Fekete István: Helyi alakulatok és hadi események a II. világháború éveiben Szolnokon / 161. o.

A repülőtér építésével párhuzamosan több honvédelmi célú beruházás folyt. 1940. április 6-án a polgármester engedélyezte a Zagyvától keletre épült új utászlaktanya használatbavételét, melynek konyháját 450 fős étkezési létszámra tervezték. A Schesftsik-teleptől északra (a mai Városmajor úton a Tüdőkórházzal szemben lévő nagy területen) elkészült az új tüzér- és légvédelmi tüzér laktanya, a Tisza-parton (a laktanyával szemben) egy új utász gyakorlóteret alakítottak ki. A tüzérlaktanya területén elkészült a gépjárműszín és a tiszti étkező is.

32 1939. május 22-én éleslövészettel egybekötött „szárazföldi" harcászati bemutatót tartottak. A látottakról beszámolt a „Nemzeti Jövőnk" című újság: „... távoli, laikus megfigyelők is megállapíthatták, hogy a közelmúltban felszerelt magyar honvédség valóban Európa egyik legmodernebbül felszerelt hadserege, el van látva a mai haditechnika legtökéletesebb fegyvereivel; meggyőződhetett mindenki arról, hogy a világ legjobb katonája a magyar ismét méltó fegyvert fogott a kezébe, hogy megvédje vele függetlenségét, s visszaszerezze mindazt, ami a miénk volt! "

33 A háborús felkészülést közvetett módon szolgálta a Szolnok-Debrecen vasútvonal kettősvágányúvá történő átépítése (ebből 1939. júliusában a SzajolPüspökladány közötti 67 kilométer hosszúságú szakasz munkálatait kezdték el).

34 A lakosság légoltalmi védelme érdekében intézkedés született arra, hogy szeptembertől minden szombat déli 1 órakor próbariasztást tartanak ellenőrzés céljából. Október 24-én reggel kétnapos légvédelmi gyakorlat indult (erről szintén a „Nemzeti Jövőnk" című újság tudósított).

35 A „katonai szempontok" még az árvízvédelem területén is éreztették hatásukat. 1940-ben az előző évi őszi esőzések és az azt követő nagy téli havazások miatt, már februárban reálissá vált a veszély egy nagy tiszai árvíz bekövetkeztével kapcsolatban. A február 21-i aggályoskodó képviselői megnyilvánulásokat a város polgármestere még azzal az indokkal hárította el magától, hogy az „árvízvédelmi intézkedések megtétele nem tartozik hatáskörébe, azt a Vármegyei Alispán úr látja el, aki minden lehetőt megtesz az államépítészeti hivatallal karöltve, az árvízvédelem ellen". Az árvízi védekezés méreteit tekintve fokozatosan túlnőtt azon, hogy kizárólagosan a város problémája legyen. A VI. honvéd hadtest parancsnoka (az ő alárendeltségébe tartozott a szolnoki alakulatok többsége -szerz-), ezekBORUS, 1975. 221. p. Nemzeti Jövőnk c. újság, 1939. május 24. szám. Nemzeti Jövőnk, 1939. július 26. szám. Nemzeti Jövőnk, 1939. szeptember 2. és október 7. szám. 176