Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Gy. Fekete István: Helyi alakulatok és hadi események a II. világháború éveiben Szolnokon / 161. o.

delmi miniszter „a már Szolnokon elhelyezett katonai alakulatokon felül, még egy utászzászlóaljat is a városba szándékozik telepíteni, és részére egy laktanyát kíván felépíttetni." Mindkét laktanyához (tüzér és utász -szerz.-) a város területet adott, vizet biztosított, vállalta elvezető csatornák és más közművek megépítését. A kimondottan katonai jellegű kiadásokra a város (közgyűlési jóváhagyással) 750.000 pengős kölcsönt vett fel, 25 évi törlesztésre, évi 5,5%os kamatra, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetétől (MABI).

23 A tüzérlaktanya közművekkel való ellátására 300.000 pengőt irányoztak elő, de már ezen a közgyűlésen bejelentették, hogy a munkálatok befejezéséhez legalább még egyszer ennyi összegre lesz szükség. A hadi kiadásokhoz történő települési hozzájárulást a közgyűlés a következőkkel indokolta: „,4 város képviselőtestülete vállalta, a város közönségére súlyos terhet jelentő kötelezettségek teljesítését, mert az állambiztonsági és nemzetvédelmi érdekeket mindenen felül állónak ítélte meg. De az államérdeken felül városi szempontokat és érdekeket is szem előtt tartva hozta meg a rendelkező részben foglalt elhatározásait, mert egyrészt a létesítendő közművek, mint vízvezeték, út csatorna, járda nemcsak a katonai intézmények, de a város közösségének is hasznára lesznek, továbbá mert a laktanya építésével kapcsolatosan a városi gazdasági vérkeringésbe olyan tápláló erők kerülnek, amelyek a munkanélküliség csökkentése szempontjábólfeltétlenül számottevők. Igen jelentős továbbá a város szempontjából az a körülmény is, hogy a város egy biztos megélhetésű nagy fogyasztó tömeghez jut, - s ez által a város gazdaközönségének, iparosainak és kereskedőinek, általában az egész lakosságnak bevételei és kereseti lehetőségei fokozódnak. A város polgárságának és lakosságának ebből folyóan jóléte gyarapszik, ez pedig közvetve és közvetlenül is érezteti kihatásait a városi háztartásnál. "

u A harmincas évek második felében a Szolnokon folyatott katonai célú építkezések hatására, egyre több katonai alakulat jelent meg. Itt települt a 16. dandár parancsnoksága, és annak 10. „Bethlen Gábor" honvéd gyalogezrede (parancsnoka Búzás József ezredes), és az ezred 1. zászlóalja, a 16. tábori tüzérosztály (VI. gépvontatású közepes tábori tarackos-ütegével), a 6. légvédelmi tüzérosztály, a 6. utászzászlóalj, és a 6. árkásztábor-parancsnokság. Később ide helyezték a Dalnoki Miklós Béla altábornagy parancsnoksága alatt álló Gyorshadtestet BORÚS, 1975. 218. p. 1938 évi közgyűlési jegyzőkönyv: 16.744/111. sz.; Szolnok város 1939., 1940. és 1941. évi költségvetése. (Ennek sokszorosított példánya a szolnoki Damjanich Múzeum Könyvtárában található) BORÚS, 1975. 220. p. 173