Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Barcsik József: Tisza Szálló gyógyfürdő- és színházépület fűtés berendezéseinek átalakítási munkálatai / 141. o.

A tanulmány foglalkozott a rendelkezésre álló, átlagban napi 215 m 3 , 6.600 kalória/m 3 fűtőértékű földgázzal, melyből napi 60-70 m 3-t a szálloda konyhája használhatna fel , a fennmaradó 145-150 m 3 gázmennyiségből kb. 290 kWh/nap villamos energiát termelhetnének a szálloda, a fürdő és a színház áramfogyasztásának bőséges fedezésére. Figyelemreméltó, hogy pl. az egyes fogyasztók - színház, vendéglő és konyha - várható igényei alapján elkészítet­te: - egy téli nap földgázfelhasználásának alakulását - a villamos teljesítmény igényének napi lefutását - a napi világítási terhelési diagramot A rendelkezésre bocsátott statisztikai adatok szerint, a szálló és a fürdő elekt­romos energia felhasználása 22.000 kWh/év, a színház áramigénye pedig 17.500 kWh/év volt, mely kerekítve összesen 40.000 kWh/év. 4. Rohonci Hugó jelentése Jelentésében utalt arra, hogy a termálvíz 54 °C-os hőmérséklete nem elegendő ahhoz, hogy azt utánmelegítés nélkül fűtésre használják fel, mert olyan nagy méretű fűtőfelületek felszerelését igényelné, amelyet a legtöbb he­lyiségben egyáltalán nem lehetne elhelyezni. A termálvíznek fűtésre való felhasználását úgy gondolta, hogy a fűtőtesteket az egyes helyiségekben úgy méretezik, hogy azok 54 °C-os termálvíznél -5 °C külső hőmérsékletig megfelelők legyenek, a helyiségben kívánt belső hőmér­séklet biztosítására. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet -5 °C alá süllyedne, a fürdő épületé­ben a kazánokkal a termálvizet magasabb hőmérsékletre melegítenék fel. Ki­dolgozta továbbá a városháza és városi bérház fűtési berendezésének tervét is. A városháza és a városi bérház fűtése számára szükséges fűtővezetékeket ­közel 300 ím - az Apponyi utca (jelenleg Táncsics utca) hosszán készítendő, úttest alatti szigetelt betoncsatornában helyeznék el, természetesen olyan méret­tel, hogy az utcában lévő gimnázium és csecsemőotthon, valamint az esetleg épített épületek fűtésére is alkalmas legyen. A városháza fűtési berendezését úgy készítenék, hogy csak azon helyiségeket temperálnák, amelyeket kályhával fűtenek. 5. Szakértői vélemények A polgármester a Ganz és Társa Danubius Gépgyár Rt. ajánlatának véleményezésére, az 1929. június 14-i szakértői értekezletre meghívta és a részvételre felkérte: 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom