Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

Utolsóként hagytam azt a vallási csoportot, mely bár a legkisebb létszámú volt, mégis konkrét programmal rendelkezett a társadalmi piramis alján elhelyezkedő emberek számára. Ez a nazarénusok felekezete. A nazarénus hitvallás viszonylag korán, már 1863-ban megjelent Jászárokszálláson.

188 A századfordulón a létszámuk 80 fő körül mozgott, Pethes Mátyás (1840-1925) püspöksége alatt már imaházzal is rendelkeztek. 189 A nazarénusok azt hirdették, hogy az élet értelme a munka és a másik ember megbecsülése; fontos erénynek tartották a szegények megsegítését.

190 Valóban a jászárokszállási nazarénusokról írt jelentés szerint „főképp a szegényebb emberek közt és a tanyai életben, ahonnan ritkábban járnak templomba, találnak gyengébb gyökérzetű hitű embert a megtántorításra. "

191 A nazarénusok mégsem ezért hoznak új színt a munkás érdekképviseletbe. Hiszen a másik megsegítése a katolikus vallásnak is fontos sarkköve. A nazarénus világnézet egyik legfontosabb hozadéka az a tétel, hogy „mi nem elegyítjük magunkat a világba", vagyis elzárkóztak minden társadalmi, közéleti szerepléstől. Élesen elhatárolódtak az agrárszocialista mozgalmaktól is: „nazarénusok nem lehetnek szocialisták, sőt igaz nazarénus híveknek nem szabad érintkezniük sem a szocialistákkal. "

192 A jászárokszállási társadalomnak egészen elenyésző hányadát ölelte fel a nazarénus közösség, és például Pethes Mátyás rokonsága is megmaradt katolikus hitében, - felesége Térjék Rozália (1845-1920) a már említett Térjék testvérek távolabbi rokona volt - mégis újszerűnek kell értékelnünk a nazarénus hozzáállást a munkáskérdéshez. A társadalmi meghatározottságból kilépve, az őskereszténység vízióját vázolta fel, újragondolta a munkás érdekérvényesítés problematikáját. Életképesnek kell elfogadnunk ezt a megoldást is, hiszen a nazarénus közösség 1944-ig folyamatosan működött Jászárokszálláson, az 1970-es években pedig -Pethes Mátyás leszármazottainak részvételével - kísérlet történt a nazarénus közösség újjászervezésére. KARDOS - SZILÁGYI: Boldog emberek gyülekezete: a magyarországi nazarénusok. Bp. 1988. 136. p. Egri Érseki Levéltár - Jászárokszállás Plébániájának iratai, 3390/1897. KARDOS - SZILÁGYI, 1988. 467. p. Egri Érseki Levéltár - Jászárokszállás Plébániájának iratai, 3390/1897. KARDOS - SZILÁGYI, 1988. 253. p. 134