Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

Bocsay és Ködszállási földeket hasította meg a' Kolbászt Pusztátul... a' Barázdát Csikaj Kún Kapitány vonatta volt. "

u A Gergely-halom környéke később a három település között oszlott meg. Eleinte, a 17. sz. végén, a karcagiak, később - a feléjük eső oldalt - a hazatérő madarasiak fogták művelés alá. A szántás-vetés azonban a 19. század második feléig csak a Gerinc-hátra és a halomra vonatkozhatott.

12 Az említett hát és halom ugyanis mocsaras területből emelkedett ki. Ennek a mocsárnak a neve a kunhegy esi oldalon Bige vagy Bige-fertő (ma már, mint mocsármaradvány, védett terület). Az 1930-as évek végétől csatorna vágja ketté, viszont a régi térképen, de az írott forrásokban is nyomon követhető, hogy a Karcag felé mintegy 1.0001.200 méter mélységben benyúló vizes rétről van szó. A határ mentében, dél felé, a Tibuc határrészig, illetve a debreceni országútig, a Sóútig ért. Ebből a vízjárta rétből déli irányban, a Tibuci csárdáig csak a Túzok-laponyag emelkedett ki. (Utóbbit a kunhegyesiek Kis-Gergely halomnak nevezik.)

13 SZML Kunmadaras v. lt. 119. sz. B. csomó. Határlevelek Madaras és Kunhegyes határpere 1752. Ecsedi György 56 éves öcsödi, Kiss Pál 70 éves vésztői lakosok vallomása. A karcagi levéltár (JNSZML) anyagában fennmaradt mutatókönyv szerint, az azóta elveszett 1. számú protocollumban, a 296. oldalon volt található feljegyzés arról, hogy „Kolbászt Pusztának felét pascum(na)k Kapitány Kis Mátyás úrtól meg vette Kardszag." Itt kell megemlíteni, hogy a terület eredeti hovatartozásának emléke még ma is megfogható. 2007. június 8-án, a határról készített interjúban Fazekas Sándor (sz. 1931) ny. agrármérnök, öregektől hallottakra hivatkozva, a szóban forgó határrészt valaha Kolbászhoz tartozónak mondotta. SZML Jk. ker. Pp. 1. füzet, 2. csomó. Kunhegyes-Kunmadaras 1752. Hízó Demeter 60 éves szerepi lakos vallja, hogy Kardszagon laktában a Gergely-halma közelében dolgozó munkásoknak ebédet hordott. Túri András, 50 éves debreceni tanú pedig emlékszik, hogy 1717-18 körül vesz alá szántott földet, a Gergely-halom oldalában, s az a föld Borbély Mihály határigazítása után a kolbászi határba esett. Hubai Imre (sz. 1946) agrármérnök közlése. Kis-Gergely-halom néven szerepel Tóth Albert kunhalom kataszterében is. Ld. Tóth A., 1988. 366. p. 12