Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

Még 1918 karácsonyán történt az incidens, amit a Jászsági Néplap „árokszállási csetepaté" főcímmel hozott. Karácsonyeste a csendőrök rendre intettek két legényt, akik közül az egyik, Rózsa Mátyás bosszúból másnap hátulról fejbe ütötte Kerekes őrmestert. Az elszédült csendőr hamarosan magához tért, és kardjával a csőcseléknek rontott. Az összetűzésnek négy sebesültje volt, de a főbűnöst nem sikerült elfogni. Az őrmestert kórházba vitték, az ügyet Fodor István őrmester vette át, akinek sikerült elfognia Meszely Antal katonaköteles férfit. Az ő vallomása alapján jutottak el Rózsa Mátyás házához, ahonnan azonban tüzeltek rájuk. A rövid harcban Fodor halálos sebet kapott, két társa megsebesült. A tehetetlen árokszállási csendőrség Jászberényből hívott segítséget, az 50 rendőr valamint a 33 nagyszebeni származású csendőr december 27-én meg is érkezett, és statáriumot hirdetett. A helyzet ellen zúgolódó összegyűlt tömeget a vendéglő ablakában elhelyezett géppuska berregésével oszlatták fel.

135 Ebben az időszakban kapott erőre Jászárokszálláson a szociáldemokrata párt is, melynek a Jászberényi Újság szerint 1919 márciusában már több mint háromezer tagja volt, és „nagy szervezettséggel készülnek a régi rendszer teljes eltüntetésére. "

136 Ha ezt a számadatot túlzónak érezzük, akkor is hitelt érdemel, hogy a közhangulat a szociáldemokraták felé fordította a tömeget, mely addig a mozgalom vallásellenessége miatt távol tartotta magát tőle. Ilyen előzményekkel kiáltották ki Jászárokszálláson a proletárdiktatúrát. Mint azt már korábban jeleztem, nincs még egy ilyen pillanata a község történetének, mikor ennyire gyorsan tudta volna követni az országos eseményeket. 1919. március 21-én este tíz órára, a piactérre hívtak össze, melyen Pléh János lakatosmester szónokolt, kijelentve a népköztársaság létrejöttét.

137 Az öröm jeléül vörös rakétákat lőttek a levegőbe. 138 Pléh János nem a legszegényebb munkásrétegekhez tartozott, sőt egyik vezető tagja volt az Ipartestületnek,

139 alapítója és elnöke a Jászárokszállás és Vidéke Jászsági Néplap, II. évfolyam, 2. szám. - 1919. I. 5. Fodor Istvánt később a proletárdiktatúra áldozataként tartották számon, talán azért is, mert Rózsa Mátyásnak végül a Szovjetunióban sikerült menedéket találnia. Jászberényi Újság, III. évfolyam, 9. szám. - 1919. III. 2. Adatok Szolnok megye történetből, 1980. 227. p. TÓTH János: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság a Jászságban. 37. p. NAGY Lajosné: A jászárokszállási ipartestület és iparosság a két világháború között. 11. p. 124