Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.
Ezzel az aktussal létrejött a redemptusok osztálya, azon embereké, akik nemcsak a földváltásban, de a Mária Terézia által kért huszárok kiállításában is részt vettek. 25 Cserébe ők és leszármazottaik nemcsak hogy „egyedül bírták a fekvőségeket", de szinte egyedül „gyakorolhatták a politikai jogokat" . 2e S valóban, a helyi vezetőség tagjai mind a kiváltságos redemptus osztályból kerültek ki: „Míg ezen képviselőtestületben gazdák ülnek, itt másféle ember ne okoskodjon!" - hangzott el egy képviselőtestületi ülésen 1909-ben. 27 Többnyire harmincholdas (vagy annál nagyobb birtokkal rendelkező) nagy gazdák, 28 akik számon is tartották redemptus őseiket. Redemptus sarj többnyire redemptussal (ritkábban az intelligencia tagjaival) házasodott, s hogy ez mennyire így volt, azt jól bizonyítja a mellékelt családfa, melyben szinte az egész tanács beilleszthető egy tágabb rokonsági körbe. A rokoni összefonódás mellett, a korabeli tanácsok elleni másik tipikus vád is alkalmazható az árokszállási képviselőtestülettel szemben, mégpedig a magas átlagéletkor. Három olyan aktív képviselő (Csikós József, balatoni Farkas József, Horváth Ignác) is volt az 1910-es években, aki pályáját még akkor kezdte, mikor Jászárokszállás rendezett tanácsú város volt (1879). Ha igaznak is bizonyul ez a két gyakran hangoztatott vád, még nem jelenti azt, hogy a több mint tizenháromezres községet egy maradi, dilettáns gyülekezet irányította volna. A századfordulóra visszatekintve még a reformer Jászárokszállás és Vidéke is elismerte, hogy: „Az utolsó tíz év ötven ezelőtti évvel ér fel haladás tekintetében." Hiszen Árokszállás vasutat kapott, téglagyár épült, új bankot alapítottak, egyre több járda készült el, és átadták a központban lévő emeletes vendéglőt is. 29 Feltehető a kérdés, hogy mi jelenthet egy ilyen helyzetben problémát? A választ Jászárokszállás társadalmi eloszlásában és szociális viszonyaiban kell keresnünk. A látszólagos rend és a látványos fejlődés mögött ugyanis több válságjel is mutatkozott. „Tekintetbe kell venni, hogy ebben a községben a lélekszám aránya szerint a munkások már majdnem többségben vannak, s a jelenlegi képviselőtestületben sem iparost, sem munkást nem látunk. Hát erről tenni kell! A munkásoknak és az iparosoknak össze kell fogni, ... Ezek az iparosok és FODOR, 1991. 198. p. KÓCZIÁN, 1996. 19. p. Jászárokszállás és Vidéke, I. évfolyam, 16. szám. 1909. IX. 12. SZABÓ, Jászság. 1982. 93. p. Jászárokszállás és Vidéke, I. évfolyam, 12. szám. 1909. VIII. 15. 101
