Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

ELEK GYÖRGY A GERGELY HALOMTÓL A KARAJÁNOS-GÁTIG TÁJTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS II. RÉSZ Táj történeti tanulmányunk újabb részében az előzőleg tárgyalt Berektől és az Üllőtől dél-délnyugati irányban húzódó karcagi határrészek történetét szeretnénk felvázolni.

1 A Madarasi úttól a Gergely-halom, a Ravaszlyuki Hármashatár érintésével, a délen található Karajános-gátig húzódó határvonalon érintett területek a középkor óta a (Nyugat-) Nagykunság belsejében feküsznek. Az itt futó határ régebben hat, ma öt település területét választja el. Annak ellenére, hogy szinte teljes egészében kunsági községek ölelik körül, itt is találunk a középkorban vitás vagy bizonytalan tulajdonú földeket éppúgy, mint a tekintélyes nagyságú (67.300 holdas) karcagi határ más szegleteiben. Mai ismereteink szerint Karcagúj szállás település nevét éppen a püspökladányiakkal, a váradi püspökség birtokával szomszédos, keleti határrész bejárásakor felvett oklevélben foglalták először írásba, 1506-ban. Az ekkor megejtett határjáráson a nádori tisztviselők a határ pontos kijelölésével igyekeztek rendezni a kunok lakta Asszonyszállás, Karcagúj szállás és Ladány régóta húzódó villongását. (Nem sikerült). Hét esztendő múlva, 1513. május 25-i keltezéssel újabb irat született hasonló témában. Ebben Pöstyéni Gergely, a váradi püspökség birtokainak tiszttartója tiltotta el Karcagúj szállás falu elöljáróit, és általában a kolbászszéki kunokat (s földesurukat, az uralkodót) egész sor birtok elfoglalásától és használatától.

2 Az irat szerint ugyanis a nevezett kunok elfoglalták Hegyesbor és Bolchatelek falvakat, valamint Magyartelek, Theretbor, Ujthelek, Theretnest, Hatház, Borugház, Thatartelek, Kápolnatelek és Péntektelek pusztákat. A felsoroltak közül nyolc ma is Karcag város határában található, s tulajdonképpen összefüggő területekről van szó. Kivétel talán Kápolnatelek, amely a város keleti oldalán, a mai római katolikus temető mögött emel1 Az első rész: ELEK György: Üllő, Üllőlapos és Berek. In: Zounuk 21. Szolnok, 2006. 2556. p. 2 GYÁRFÁS, 3. köt. 732. p.; Okltár. 245. sz.; valamint BENEDEK, 77. p. 9