Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Nemesi sérelemlevelek a Jászkun Kerületből (1790-1840) / 203. o.

BAGI GÁBOR NEMESI SÉRELEMLEVELEK A JÁSZKUN KERÜLETBŐL (1790-1840) Az 1745-ös redemptio nyomán átalakuló és megszilárduló jászkun szabadparaszti társadalom belső rendjét, jogi viszonyait 1848-ig leginkább a helyi nemesség mozgalmai veszélyeztették. Ezek - ismereteink szerint - 1790től sorozatos kísérleteket tettek országos nemesi jogaiknak, a törvény előtti egyenlőséget, közös teherviselést, valamint a képviselők szabad és közös választását hirdető helyi privilégiumokkal szembeni érvényesítésére.

1 A kerületi nemesség számszerűen ugyan nem volt nagy, ráadásul eredetét, vagyoni helyzetét, céljait tekintve is meglehetősen heterogénnak tekinthető, ám a problémát mégis rendkívül komollyá tette az ország sajátos, feudális-rendi berendezkedése, illetve a jászkunoknak, abban elfoglalt bizonytalan státusa. A Jászkunság 1702-es eladatása e rendi befogadás nyomán vált azonnal a „Nemes Magyar Nemzet" sérelmévé, s ez nagyban segítette a jászkun redemptio megvalósulását, illetve a későbbiekben a II. József nevével fémjelzett, s a kerületi önállóságot semmibe vevő abszolutisztikus rendszerrel való szembenállást. A helyi nemesek kérdése azonban épp ezt a kapcsolatot, a jászkunok rendi befogadását fenyegette, sőt annak lehetősége is felrémlett, hogy a Hármas Kerület az Udvar és a magyar rendek közötti küzdelmek holtterébe kerül, és mindkettőtől eltávolodva támogató, tényleges pártfogó nélkül marad. A kérdéskör mindazonáltal kezdetben nem tűnt ennyire veszélyesnek. A jászkunsági nemesekkel kapcsolatban, a kerületi közgyűlés már 1764-ben kimondta, és a magyar országgyűléssel is tudatta, hogy előjogaikat a törvényhatóságon belül elismerni nem hajlandó, jogaikat, terheiket és bírósági szervezetüket a nemtelenekével tekinti azonosnak.

2 A jelek szerint, ezt az elvet Mária Terézia korában nem is nagyon vitatták, talán azért sem, mert nem is volt rá lehetőség. 1764/65 után, a diétát majd negyedszázadig nem is hívták össze, A jászkunsági nemesek helyzetére, számarányára lásd: BAGI Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig (1745-1848). A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közleményei, 57. Szolnok, 1995. 76-77., 274. p. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkun Kerület közgyűlési jegyzőkönyvek (Továbbiakban: SZML Jk. Ker. kgy. jkv.) 1764. nov. 8. 235-236. p. 203