Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Berta Ferenc: Gyógyszerészek, gyógyszertárak Szolnokon / 57. o.

A bérlő ebben az évtizedben Gunst Imre gyógyszerész, aki 1907-ben született Tiszavárkonyban.

23 Az egyetem elvégzése után Szolnokon volt gyakornok, s 1933 óta bérelte az „Isteni Gondviselés" gyógyszertárat. A család számon tartotta, hogy „atyját, Gunst Sándort az ellenforradalom megszervezése miatt a vörösök kivégezték."

24 Ot 1935-ben Herczeg Ferenc követi 1941-ig, majd Balsi Béla és dr. Kajáry Zoltánná, akik 1944-ig, mint kezelők ténykednek a patikában. Közben újabb bérlőváltás következett be 1939 és 1941 között. A tulajdonos Mess Mária. Ezt követően egy testvérpár, dr. Gedeon Gyula és Valéria (Tihanyi Lajosné) a tulajdonosok és kezelők 1942-től az államosításig.

25 A gyógyszertár utolsó címe, Kossuth tér 10. A működésének utolsó évszáma, 1953. A hely maradt, a cím ismét változott. Oly sokszor említettük, hogy a cím változott, de a hely maradt. A mai Táncsics Mihály utca a város legrégebbi utcája, amely a Kossuth tértől a Sóház utcáig vezet. 1863-ban és 1874-ben Német utca, 1894-től már, mint Városház utcát ismerik. 1926-tól 1950-ig Apponyi Albert utca, majd 1950-től Táncsics Mihály nevét viseli. A névváltozások időszakában többször előfordul, hogy egy-egy gyógyszerész, bérlő vagy kezelő a régi és az új címet egyszerre, illetve felváltva is használja reklámjaiban. A Kossuth tér elnevezés 1892-től él, előtte Piac térnek nevezik Szolnok főterét. A tér e sarki épületét az 1960-as évek második felében bontották le. Helyén honvédségi bérházat építettek, az úgynevezett „Lordok" házát. Az épület megszűnésével Szolnok város legrégibb gyógyszertárának, a „Gondviselés", majd az „Isteni Gondviselés", a szolnoki köznyelvben azonban leginkább „Öreg Patika" néven emlegetett gyógyszertárnak a története itt véget ért. A második gyógyszertár: a „Vörös Kereszt" Az adott időszakban, 1874-ben a lakosság lélekszáma már 16.603 fő, az emeletes házak száma meghaladja a 100-at, a város 252 utcájában 6.480 épület van. Minden adott ahhoz, hogy a városban akár több gyógyszerész is megélhetést találjon, szolgálva a folyamatosan gyarapodó lakosságot. Ebből az időből fönnmaradt egy Báthory Bertalan nevezetű pesti, Nádor utcai okleveles gyógyszerész 1873 áprilisában kelt, gr. Szapáry Gyula magyar királyi belügyminiszterhez írt levele, melyből kiderül, hogy már 1864-ben megtörtént az első próbálkozás a második szolnoki gyógyszertár engedélyeztetésére.

26 „Szolnok a Tiszavidék és Máramaros piaca, határa 35.946 hold, népessége a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Múltja és Jelene. (Szerk.: Scheftsik György) Pécs, 1935. Uo. Kovács Kálmán szíves közlése. (Pályázat, 1975) SZML Alispáni megtartott iratok: 1877-1902. 64