Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Elek György: Üllő, Üllőlapos és Berek – Tájtörténeti áttekintés / 25. o.

Semmi nem gátolta hát a terület teljes kiaknázását, ami a 19. század végén a homokbányák további bővítését hozta. Az 1890-es években ugyanis újabb nagy építkezések indultak, s ezek a határnak ezt a részét is „megérintették." Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közgyűlése 1882. december 20-án és véglegesen 1883. március 12-13-án tárgyalta meg, és fogadta el, a vármegyei úthálózat kiépítésére és fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. A vármegyei tervezetben szerepel, az Üllő nyugati partján végigfutó karcag-madarastiszafuredi út kiépítésével kapcsolatos határozat is. E szerint a Karcag-Madaras közötti 15 kilométeres szakasz elkészítését az 1885. évben rendelték megindítani. A munkálatokhoz szükséges összegeket, évi részletekben 9 év alatt folyósították volna.

80 Az út első szakaszának kövezése azonban csak némi csúszással, 1891 tavaszán indult meg. (Földút maradt viszont, s mára már eltünőfélbe került, az Üllő keleti partját érintő, Karcagon Füredi útnak, Madarason Üllőparti útnak nevezett egykori út.) Az útépítés megindításával egy időben, már folyt a Karcag-Tiszafüred közötti helyiérdekű vasút építésének szervezése, amely munkák kivitelezése, ti. a karcagi határt is átszelő vasúti pálya építése, 1895 júniusában kezdődött. A vonalat, amelyen Karcag-Tatárülés néven Berek-Üllő térsége is kapott egy megállót, 1896. május 16-án nyitották meg.

81 Az útépítés befejezése és a vasútvonal elkészülte után, hosszabb időre csend lett a környéken. A határ 1900-ban készített kataszteri térképén látható,

82 hogy a Berek területén tanyák épültek, később néhány bátrabb gazda az Üllőben is építkezett, bár ez a magas talajvíz és a régi mederben megálló esővíz miatt nem volt éppen veszélytelen.

83 A homokbányákba irányuló, főként nyáron megszaporodó szekérforgalmat leszámítva, a környék tanyavilága élte a maga életét. Újdonságot, mozgalmasságot csak 1927 nyara hozott. Ennek országos előzménye Trianonban, a karcagi eseményeké pedig Hajdúszoboszlón keresendő. A trianoni határok megfosztották az országot egy sor bányászati lehetőségtől, szénhidrogén lelőhelytől. Ezek pótlására Pávai-Vajna Ferenc főgeológus ösztönzésére és irányításával, a Tiszántúlon szénhidrogén-kutató program vette kezdetét. Amikor 1925. október 26-án egy ilyen fúrás a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első útügyi koncepciója 1883. március 12. In: SZIKSZAI Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megye közlekedéstörténete. Szolnok, 2005. 106-112. p. VADÁSZ István: A karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút építése. In: Zounuk 12. Szolnok, 1997. 144-146. p. SZMLK. 17. Az 1970-es évek végén még létezett a mederben a Szentmiklósi halom alatt nyugatra egy tó, amit Hajdú-tónak hívtak. Az idősebbek elmondása szerint annak a tónak (amiben halak nevelődtek, vízinövények nőttek és néhány fatönk is volt benne) a helyén egy Hajdú nevű gazda tanyája állott, de a tanyahelyen feltört a talajvíz, abból lett a tó. 44