Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Elek György: Üllő, Üllőlapos és Berek – Tájtörténeti áttekintés / 25. o.
viselte. 72 A karcagi tanács is hamar feldülőztette a Berekből rá eső részt (az Üllőt majd csak valamikor az 1850-es évek körül), s a 18. század végén, már tőke vagy tanyafoldek voltak itt, 73 amelyeken, tekintve a várostól való 10-12 kilométeres távolságot, bizonyára hamar megjelentek a tanyák. A földműveléssel, építkezésekkel (vályogvetés), kutak ásásával hamar kiderült, hogy a Berekből - nem is olyan mélyre hatolva - könnyűszerrel lehet homokot kitermelni. Nem tudjuk pontosan, mikor létesültek a madarasi határ melletti első homokbányák, de az 1850-es évek elején már léteztek. 74 A városi építkezések, de még inkább az 1850-es években épülő vasúti töltéshez kitermelt homok mennyisége, olyan mértékben megnövekedett, illetve olyan látványos bányákat eredményezett a határon, hogy Madaras városa szót emelt miatta. A Járási cs. kir. kapitányhoz küldött levelében panaszolta el 1854-ben, miszerint „a madarasi határnál karcagi lakosok jelentés nélkül homokot bányásznak és hordanak."' 5 A panasznak nem lett foganatja, mert a homokkitermelés folyt tovább, s később az ide irányuló forgalom miatt „a lik és 8ik dűlő közt az Üllőtől a Berekbe vezető kocsiút "-at is 114,70 öllel, mintegy 220 méterrel keletebbre helyezték át, „mert minden kétségen felül áll az, hogy az utóbbi helyen az Üllőn átvezető útvonal rövidebb lévén, az áthelyezéssel szélesülni fog, más részéről pedig kevesebb költséggel leend az allyán át nyúló út járható állapotban tartható. " 76 Egy ekkora munka végrehajtása csak egy átlagos SZML Térképtár T. 289. FEKETE László: Berek, Nagy Üllő, Nagy Lapos és Pinczés térképe 1853-ból. A két halom a Berek területén ma is megtalálható. A Berek halom a terület északi oldalán, az Üllőtől mintegy 300 méternyi távolságra, két dülőút között, a szántóföld közepén még felismerhető. Elképzelhető, hogy természetes képződmény, úgy tűnik ugyanis, hogy egy hordaléksor legmagasabb pontja. Egyébként sem lehetett magas, de a szántóföldi művelés mára jelentősen lekoptatta. A Csatári halom a Berek délnyugati oldalán az állattenyésztő teleptől délkeletre, az Üllő partján emelkedik, szintén egy hordaléksor megmagasított része. Nyugati oldalát földkitermelés során elhordták. Tetejéről így is jó rálátás nyílik az Üllőlaposra. Az említett halmok, az eddig ismert kunhalom kataszterekben nem szerepelnek. Pontos felmérésük, nyilvántartásba vételük mihamarabb szükséges. SZML Karcag v. It. Tan. jkv. 1789-90. január 3. 7. sz. A Barta testvérek anyjuk beleegyezésével eladják 22 öl „Berekbéli földjöket Örök áron". SZML Karcag v. It. Tan. jkv. 1860. július 7. 210. sz. Jándy Ferenc mérnök jelenti, hogy az Üllőben két birtokos földjének területe is hiányt szenvedett. Ennek oka, hogy „az 1852k évi kis osztály alkalmával, ezen földek végében létező és ez ideig községi célokra használt homok gödrök is nevezettek illetményébe számítottak." A végzés: „ ... ezek részére vagy a homok gödrök is tettleg át adandók vagy pedig más helyen kárpótlandók " SZML Karcag Nagykun Karczagi Járási Cs. Kir. Kapitány iratai 1851-1864. jkv. 1854. év 1078. sz. Mint azt Cseh Géza tanulmányából tudjuk, a Szolnok-Debrecen között vasútvonal építés Kisújszállás és Karcag városok határán, a mocsaras terep miatt óriási munka volt. CSEH Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez. In: Zounuk 12. Szolnok, 1997. 21. p. SZML Karcag v. lt. Tan. jkv. 1881. november 9. 42
