Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Elek György: Üllő, Üllőlapos és Berek – Tájtörténeti áttekintés / 25. o.

kaszálóként hasznosították. Eltelt viszont húsz esztendő és az újabb hivatalnok-generáció, ezúttal József nádor utasítása nyomán, újból erdőtelepítésre serkentette a nagykunokat. Az 1801 nyarán induló ismételt erdősítést előbb a „Zádori erdő" bővítésével igyekeztek letudni. Két év múlva - újabb sürgetésre - „ a' Botsai ravasz Juknál", vagyis a Kisújszállás-Kunhegyes-Karcag hármas határánál, később, 1806 márciusában azonban mégis a Kanvágta halom környékén mértek ki erdőföldet a lakosok között.

60 Ám még abban az évben elálltak ettől is, s alapos terepszemle és felmérés után, a város vezetői kijelentik, „hogy azon Üllő föld leg alkalmatosabb erdőnek, nem tsak fekvésére nézve, de azért is, hogy ottan a' régi fel fogott Erdő helyén igen sűrűen találtak szép Csemete fákat." A terepet felmérték a régi erdő területével együtt, s megállapították, hogy ,,a' régi erdő árkától kezdvén a' Csíkos Mihály tanyájától fogva a' Kabai gátig (azaz szerintünk a keleti Kápolnási gáttól délnyugati irányban a Karcagi út felé - E. Gy.) az Üllő hossza 1270 öl" (2403 m).

61 Az addig csíkászásra és nádvágásra (is) használt, másrészt dinnye alá osztott, megint más részeiben kaszálóként hasznosított egykori folyómedret megkísértette régi-új funkciója, az erdő. Ekkor pedig már egyébként is látszódtak rajta az emberkéz nyomai. Az erdőosztással kapcsolatos anyagban kutakat, karámot, árkokat, utat, a partján tanyákat említenek

62 és természetesen a régről itt maradt gátat, amelyről „ meg kívántatik ..., hogy ha az árvíz azon földet borítaná, az azt tartó gát minden erővel meg újíttasson és időről időre úgy meg tartasson, hogy a' Víz fel fogására mindenkor elegendő legyen." Tanulságos, és az Üllő tudatos kiszárításának bizonyítéka a tanács állásfoglalása „ ... 'a gátnak tökélletes meg töltése egyesűit erővel (ti. valószínűleg Madaras városával közösen - E. Gy.) még ezen az őszön el kezdetik. Melly gát el végeztetvén 's jó karban tétetvén, ha a' vizet által nem botsáttya jövő tavasszal a' víz onnan el apadván, az el osztása meg tétessen, el végeztetett. "

63 Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy az erdőföld itt végre megnyugvást talált. Nem! Miután 1807-ben annak rendje szerint kimérték és kiosztották, sőt 1808-ban azt is meghatározták, miszerint oda „Semmiféle gyümölts fákat ... plántálni szabad nem lészen, hanem olyan vad fákat, mellyek SZML Karcag v. lt. Tan. jkv. 1794. április 13. 155. sz. további dinnye alá osztást mutat id. Kátai Gábor naplója, amely szerint az „Ülőben", 1809 körül sok dinnye termett. De a protocollumból tudjuk (1800. május 25. 406. és később 1816. július 21. 460.), hogy itt a város számára kaszáltatták. SZML Karcag v. lt. Tan. jkv. 1801. június 15. 458. sz.; Tan. jkv. 1803. december 15. 557. sz.; Tan. jkv. 1805. március 21. 135. sz.; Tan. jkv. 1806. március 19. 102. sz. SZML Karcag v. lt. Tan. jkv. 1806. október 2. 430. sz. SZML Karcag v. lt. Lásd: 61. sz. valamint Tan. jkv. 1807. szeptember 12. 361. sz. Lásd: 61. sz. jegyzet 39