Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Elek György: Üllő, Üllőlapos és Berek – Tájtörténeti áttekintés / 25. o.
birtokáért támadt egyenetlenségben. 8 Azt is tudjuk, hogy az Üllőlapos környékén több település, köztük Fábiánsebestyén is a Karcag család birtoka (v. szállásterülete). 9 A kolbászszéki településekkel együtt 1552-től az egri várhoz adózott, s az évszázad végéig folyamatosan megtaláljuk az egri számadásokban. Ezekből tudjuk, hogy az 1566. évi hadjárat idején telkeinek fele néptelenedett el. 10 Az 1571. évi török összeírás (defter) 21 házat ill. családfőt (és egy templomot) talált itt." Az egri összeírás pár évvel később, 1577-ben már csak 5 teljes telken gazdálkodó családot és 4 elhagyott házat említ. A tizenöt éves háború előestéjén, 1591/92-ben a törökök még 27 adófizetőt írtak össze és 8.000 akcséra (160 aranyforint) becsülték a falutól várható jövedelmet. 12 Az 1594/95. évi egri összeírásból úgy tűnik, hogy Fábiánsebestyén már a háború elején elpusztult és nem is épült fel többé. Területét az 1617-18-tól újratelepülő nagykunsági községek bírták, s a későbbiekben már Fábiánka pusztaként szerepelt, 1745-ben Madaras váltotta meg. 13 A madarasi határról 1817-ben készült térkép 14 a településtől déli irányban, a Kardszagi út mentén, két, azóta eltűnt halmot mutat a Város Szántó Földe nevű területen (ma az egykori repülőtér helyére esik). Ezeknek a tájékán állhatott valahol a település 1699-ben. Templomának romjait egyébként a karcagi katolikus templom építése idején a plébános is megtekintette. A romok téglából vannak, állapította meg, de „ alig telnek ki két szekérre, ami csekélység nem éri meg a fáradságot. " l5 A madarasiak 1864-ben még tudták, hogy „ a' várostól délre eső részen volt hajdan Fábiánka nevű helység, melynek fekvése csak kissé észlelhető ... hihetőleg 1693tól 1711-ig a' tatár rácz 's kurucz hordák pusztításai alatt vesztek el (ti. Kápolnás és Fábiánsebestyén), egyébiránt ezen el pusztult két helység templom 8 GYÁRFÁS István: A Jász-kúnok története 3. és 4. köt. Szolnok, 1883., 1885. és GYÁRFÁS I. 1883. 3. köt. 105. oki. tár 55. sz. Bp. 1885. BAGI Gábor: Adalékok a karcagi határ településeinek és birtokosainak történetéhez a tatárjárástól a török hódoltság koráig. In: A szülőfold szolgálatában. Szolnok, 1994. 75-84. p.; ill. GYÁRFÁS I. 1883. 3. köt. 10 GYÁRFÁS I. 1885. 4. köt. 115. p. 11 GYÖRFFY Lajos: Adatok az Alföld törökkori történetéhez. Az 157l-es török defter fordítása. Szolnok, 1956. 12 ÁGOSTON Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása. In: Zounuk 3. és 4. kötete. Szolnok, 1988. és 1989. A defterek adatai a legtöbb esetben komoly eltéréseket mutatnak a magyar összeírásokkal. Adataik - mivel az iratok sok esetben a korábban készült defterek másolatai - sokszor az egy (esetleg két) évtizeddel korábbi állapotokat tükrözik. 13 ELEK György: „... tsak bujdosás volt életünk". Karcag és a Nagykunság a 17. században. Karcag, 2004. 60. p. 14 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár. Térképtár T. 287,/Továbbiakban: SZML/ 15 SOÓS Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Bp. 1985. 28
