Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Gyökös Eleonóra: Társadalmi reprodukció és mobilitás két mezőtúri középiskola tanulóinak vizsgálata alapján 1920-1930 / 119. o.

Andorka Rudolf társadalmi mobilitásról írott munkájának időszakunkra vonatkozó részei, ezeken az adatokon alapulnak. Az 1920-tól 1930-ig terjedő vizsgálat célja volt annak megállapítása, hogy a gimnázium egyes osztályaiban mekkora volt, a mobilitásra esélyes személyek aránya. Az első, a negyedik, a hatodik és a nyolcadik osztályokat, valamint az érettségire való jelentkezést szintnek tekintettük, az oda beiratkozottakat pedig belépőknek. Az érettségivel, diplomával rendelkező társadalmi rétegekbe történő törekvést vizsgálva, mobilitási pályán lévőnek tekintettünk minden olyan diákot, aki nem értelmiségi és tisztviselői családból származott; továbbá azon küldő családok gyermekeit, kiknek társadalmi rétege Magyarországon 40 % alatti arányban végezte csak el a középiskola nyolcadik osztályát.

79 Az első és a negyedik osztályba lépők között, mobilitásra esélyesnek tekintettük a nem őstermeléssel foglalkozó önállók, a földműves, gazdálkodók, az alkalmazottak és a munkások gyermekeit. A felsőbb osztályok és az érettségizők vonatkozásában pedig ehhez még a földbirtokos, tulajdonos eltartókat is hozzávettük.

80 32. táblázat: Mobilitásra esélyes személyek aránya a kiemelt szinteken Intézmény első negyedik hatodik nyolcadik érettségizők Fiúgimnázium 52,5% 44,0% 45,4% 45,3% 42,9% Lánygimnázium 53,1% 46,5% 33,5% 36,7% 35,4% A fentiek alapján megállapítható, hogy a mobilitásra esélyes személyek aránya, különösen az alsóbb osztályokban volt nagy. Elsőben a lányoknál és a fiúknál is egyaránt 50 % fölötti volt. E rétegek azután fokozatosan lemorzsolódtak nyolcadikra és az érettségire. A legbeszédesebb eredményeket, az érettségizők közötti „mobil" személyek arányát összehasonlítottuk az 1930-as népszámláláskor mobilnak talált személyek arányával (a férfiak 37 %-a és a nők 48 %-a),

81 ami valamennyi mobilitást magában foglalta. így azt tapasztaltuk, hogy a középosztályba törekvők aránya a fiúk között, körülbelül 7 %-kal volt magasabb, a lányokhoz képest. A fiúgimnáziumi mobilitásra esélyes tanulók meghaladták az általános mutatót, míg a lányok alatta maradtak. ANDORKA Rudolf: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Bp., 1982. ANDORKA 1982. 46. p. Miután megállapítottam, hogy arányuk a mezőtúri iskolák felsőbb osztályaiban csökkenő tendenciával bírt, s hogy nem volt közöttük nagybirtokos, mivel ezen réteg körében a nyolc osztály elvégzése 85 %-os. ANDORKA 1982.46. p. ANDORKA 1982. 56. p. 160