Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Gyökös Eleonóra: Társadalmi reprodukció és mobilitás két mezőtúri középiskola tanulóinak vizsgálata alapján 1920-1930 / 119. o.
21. táblázat: A lánygimnázium tanulóinak felekezeti megoszlása a kiemelt osztályokban Vallás első negyedik hatodik nyolcadik Reformárus 243 49,7% 194 50,3% 83 44,4% 63 51,6% Római katolikus 135 27,6% 121 31,3% 66 35,3% 33 27,0% Izraelita 40 8,2% 44 11,4% 22 11,8% 13 10,7% Evangélikus 26 5,3% 14 3,6% 13 7,0% 11 9,0% Egyéb vagy 45 9,2% 13 3,3% 3 1,6% 2 1,6% hiányzó adat Összesen 489 100, 0% 386 100,0% 187 100,0% 122 100,0% A vallások részesedése nagyságrendileg nem változott a magasabb fíúgimnáziumi osztályokban. A végig nagy többséggel rendelkező reformátusok aránya az elsősök és a negyedikesek között volt a legnagyobb, a katolikusok ugyanezt a tendenciát követték. A katolikusok között nagyobb arányú volt a lemorzsolódás, mint a reformátusok között. Az osztálybontásban viszont érvényesül az a Karády Viktor kutatásaiból ismeretes vonulat, mely szerint a felsőbb osztályokban a zsidók és a keresztények között, az evangélikusok részaránya nagyobb, mint az alsóbbakban. 66 Megfigyelhető, hogy a felekezetek másfajta iskoláztatási stratégiát követtek lányaik és fiak esetében. A reformátusok részesedése ugyanúgy a legnagyobb maradt végig, viszont részesedésük negyedikben és nyolcadikban a legnagyobb. A katolikusok esetében a súlypont az alsóbb osztályokról középre, a negyedik és a hatodik osztályra helyeződött. Az izraeliták esetében egy osztállyal hátrébb a fiúkhoz képest, ugyanezt tapasztalhatjuk. Az evangélikusok a lányok esetében is a két felsőbb osztályban bírtak a legnagyobb részesedéssel. Az iskolahasználatról felekezeti aspektusból megállapítható, hogy a fiúgimnázium esetében két tendencia volt, az egyiket a református és a katolikus minta illusztrálja. E felekezet reprezentánsai az alsóbb osztályokban képviseltetik magukat, míg az izraeliták és az evangélikusok a felsőbb osztályokban szerepelnek magasabb arányban. A lánygimnáziumban a katolikusok és az izraeliták esetében a hangsúly a negyedik, illetve főként a hatodik osztályra helyeződik. A reformátusok aránya a negyedik és a nyolcadik osztályos lányok körében kiugró, míg az evangélikusok lányaik esetében is a legnagyobb eséllyel használják ki valamennyi gimnáziumi osztályt. A lánygimnáziumban minden felekezeten belül nagyobb a lemorzsolódás a fiúgimnáziumban tapasztalhatónál, a legkisebb különbség a KARÁDY Viktor: Szekularizáció, szegregáció, asszimiláció. Felekezetek a magyar elemi iskolai piacon (1867-1946). In: Világosság. 2002/8-9. 150
