Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Három nemzedék – Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából / 81. o.
helytörténeti kutatások legfontosabb alapművének számított. Scheftsik az irodalom, a képzőművészet és a történelem iránt élénk érdeklődést mutatott. Létrehozta a Közép-Tiszavidék íróit és művészeit összefogó „Tanya" Irodalmi Társaságot és családtörténeti írásokat is publikált. 1934-ben a háborús veteránokat tömörítő Frontharcos Szövetség megyei elnökévé választották, és egyúttal alelnöke lett a frontharcosok országos szervezetének. 82 A Vitézi Rend és a Frontharcos Szövetség militánsan jobboldali társadalmi életének, az évente, pazar külsőségek között, a szolnoki Tisza Szállóban megrendezett díszvacsoráknak és más alkalmi összejöveteleknek fo szervezője Scheftsik György volt az 1930-as években. Scheftsik politikai pályájának csúcsát a képviselői mandátum elnyerése jelentette, az 1935 tavaszán rendezett országgyűlési választásokon. A jászladányi választókerületben a kormánypárt színeiben indult, ám ellenfele, a kisgazdapárti Lázár Imre tábora népesebbnek bizonyult. Ezért a választást előkészítő bizottság csaláshoz folyamodott és a nemrég elhunytak nevét is felvette a névjegyzékbe, hogy nevük bemondásával mások szavazhassanak helyettük. A választáson mégsem ez, hanem a korai záróra elrendelése jelentette a legsúlyosabb visszaélést. A kormánypárti lakosok ugyanis előbb leszavaztak és csak ekkor engedték a kisgazdákat a bizottság elé. Az időt azonban annyira elhúzták, hogy a kisgazdáknak csak egy része került sorra, s a választási elnök elrendelte a zárórát. A kívül rekedtek zúgolódni kezdtek, és amikor a szavazóhelyiségbe erőszakosan be akartak nyomulni, lovascsendőrök vették körül és kardlapozással szétkergették a tömeget. 83 A Kisgazdapárt természetesen nem tért napirendre a rendkívül durva visszaélés felett, hanem pert indított és egy évvel később, 1936. március 17-én a közigazgatási bíróság megsemmisítette a jászladányi választás eredményét. A Scheftsik Györgyre leadott 4162 szavazatból 15-öt levont, Lázár Imre 4009 szavazatához pedig 144-et hozzáadott, s ezzel Lázárt országgyűlési képviselőnek jelentette ki. Ugyanakkor Scheftsik mandátumát megsemmisítette. 84 Az ítélet háttérben azonban nem annyira az igazság maradéktalan érvényesülése, mint inkább országos politikai érdekek lappangtak. Ugyanis Gömbös Gyula, hatalma stabilizálása érdekében közeledett a Kisgazdapárthoz, és az egyébként is kirívónak számító csalás beismerése, jelzésértékű gesztusnak számított. 1 SZML Alispáni iratok 4694/1934. 2 Szolnoki Újság, 1934. március 20. 13 RUSZOLY József: A választási bíráskodás Magyarországon 1848-1949. Bp. 1980. 460-461. p. - Néhai dr. Zana Mátyás nyugalmazott bíró, 1935-ben jászladányi lakos, szóbeli visszaemlékezése szerint a kivezényelt csendőrlovasságot a fiatal Zöldi Márton hadnagy vezette, akit a II. világháború után a Délvidéken elkövetett gyilkosságokért Jugoszláviában kivégeztek. 4 RUSZOLY J. 1980. 460-461. p. 108
