Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Három nemzedék – Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából / 81. o.

1918. szeptember 17-én Budapesten született ifj. Scheftsik István származott. Scheftsik István a Tanácsköztársaság ellen, 1919 május elején Szolnokon kitört fehérlázadásban György öccsével együtt, kulcsszerepet játszott, a későbbi politikai pártküzdelmektől azonban távol tartotta magát. A nyílt politikai szerepvállalást vezető köztisztviselői állása egyébként sem tette volna lehetővé és erre ő nem is törekedett. A megyei közigazgatás kiváló szakemberének számított, Szolnok társadalmának megbecsült, nagy köztiszteletnek és szeretetnek örvendő tagja volt, akinek emberségére beosztottjai és ismerősei évtizedekkel később is szívesen emlékeztek vissza. Az Országos Központi Hitelszövetkezet Szolnoki Fiókja, majd 1938-ban a szolnoki római katolikus egyházközség is elnökének választotta meg. Rákóczifalva község pedig már az 1920-as években díszpolgárává fogadta. Jelentős szerepet játszott a Tiszai Evezős Egylet megszervezésében és az evezőssport fejlesztésében is.

69 Scheftsik István sikeres közigazgatási és közéleti pályáját a II. világháború törte meg. 1944 júniusában Baky Endre, a Sztójay kormány belügyi államtitkára Szolnokra utazott, hogy Scheftsiket személyesen mondassa le főszolgabírói állásáról, mert a kormány rendelkezéseit nem hajtotta végre kellő eréllyel. Ekkor zajlott ugyanis a zsidó lakosság gettóba zsúfolása és deportálása, amellyel a mélyen vallásos és emberséges főtisztviselő bizonyára nem értett egyet. Halogató magatartása azonban csakhamar szemet szúrt és ezért helyeztette nyugdíjba azonnali hatállyal, a háborús bűntetteiért később kivégeztetett, belügyi államtitkár.

70 1946-ban Scheftsik István járandóságát, a múltban tanúsított antidemokratikus magatartására hivatkozva, a Nyugdíjaztatási Bizottság 25 %kai csökkentette, noha 1944-ben történt lemondását állásáról enyhítő körülménynek tekintették. Scheftsik fellebbezett a számára hátrányos határozat ellen, amelyet Dinnyés Lajos, az utolsó kisgazdapárti miniszterelnök utasítására meg is semmisítettek és főszolgabírói nyugdíját ismét 100 %-osra emelték.

71 Az egypárti diktatúra kiteljesedése után azonban már érdemeit többé nem vették figyelembe. 1960-ban özvegye és fia a jelenlegi Szigligeti utcai ingatlanaik törvénytelen kisajátításáért a városhoz folyamodott kártalanításért, de SZML Alispáni iratok 18.959/1939. Nemzeti Jövőnk, 1938. november 8. Szolnoki fejek 1928. SZML Alispáni iratok 2404/1948.; 2952/1948. SZML Alispáni iratok 6252/1948. 104