Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Babucs Zoltán: Az utolsó Jászkun-huszárok (1944-1945) / 131. o.

A Jászkun-huszárok Budapesten maradt részei 1944. december 20-án Alagon voltak tartalékban. Létszámuk ekkor 135 huszár volt, fegyverzetük: 2 db golyószóró, 70 db karabély, 1 db gránátvető

10

, 14 db géppisztoly.

11 Az 1/2. önálló huszárszázad 1944. december 20-1945. január 3. között Csömörön harcolt - nehézfegyver szakaszát a szovjetek már 1944. december 27-én verték szét - s teljesen megsemmisült. A szinte teljesen felmorzsolódott osztályt 1945 elején valamelyest feltöltötték az osztály pótkerete Budapestről még 1944 novemberében települt ki a Csallóközbe - majd a Vértes-hegységben és a Dunántúlon folytatták reménytelen küzdelmüket a Vörös Hadsereg ellenében. A huszárhadosztály töredékével együtt, 1945. március 28-án települtek át Ausztriába, ahol 1945. május 7-én estek amerikai hadifogságba.

12 Az I. önálló huszárosztály tisztikara (1944-1945) A Magyar Királyi Honvédség II. világháborús szerepéről sokan, sokfélét írtak 1945 után, csak jót nem. A rendszerváltást követően kezdődhetett csak meg a magyar hadsereg szerepének és működésének objektív kutatása. Mivel a II. világháborút a vesztesek oldalán fejeztük be, a Hadtörténelmi Levéltárban igen kevés forrásanyagot találtam, hiszen a csapatanyagok zöme a világháború végén megsemmisült, külföldre került, vagy a háború után hozták haza. 1939 M. 5 cm-es gránátvető. Tűzgyorsasága: 22 lövés/perc volt, lőtávolsága 50-860 m. Lexikon: 492. p. SZABÓ Péter - SZÁMVÉBER Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország. Bp. 2004. 161. p. ADONYI-NÁREDY Ferenc - NAGY Kálmán: Magyar huszárok a II. világháborúban. Sárvár, 1990. (A továbbiakban: Magyar huszárok); BABUCS Zoltán: Fejezetek a jászkun huszárok történetéből (a XVIII. század második felétől 1945-ig). In: Söptei István szerk.: Huszárok a történelem forgószínpadán. Sárvár, 2000.; CSIMA János: Adalékok a Horthyhadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához (1938-1945). Bp. 1961.; SPLÉNYI Géza: Az utolsó magyar huszárok. Adatgyűjtemény. Sárvár, 1996. (A továbbiakban: Az utolsó magyar huszárok); UNGVÁRY Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Bp. 2004. 502. p.; A magyarországi harcok kapcsán általános jelleggel használtam fel a Központi Irattárban őrzött azon tisztek személyi okmánygyűjtőit, akik az I. önálló huszárosztályban szolgáltak. Bővebben lásd a tanulmány: Az I. önálló huszárosztály tisztikara (1944-1945) c. fejezetrészt. 134