Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)
TANULMÁNYOK - Zádorné Zsoldos Mária: A tuberkulózis elleni küzdelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 89. o.
A Szolnok Megyei Tüdőbeteg-gyógyintézet A gondozó intézeti hálózat kialakítása mellett szükség volt arra is, hogy a kórházi ápolásra szoruló betegek részére, gyógyintézetek létesítéséről is gondoskodjanak. A II. világháború előtt nem rendelkezett a megye ilyen intézménnyel. A gümőkór és a tüdő egyéb kóros megbetegedéseinek gyógyítására feltétlenül szükség volt egy Tüdőkórház felépítésére. A nagy nap 1948. augusztus 28-án érkezett el, amikor a háború alatt épült katonai kórház helyén a Szolnok Megyei Tüdőbeteg-gyógyintézet megnyílt. Ez egy nagyon fontos dolog volt, hiszen az intézmény átadásáig a vármegye a gümőkóros betegek ápolására, egyetlen kórházi ággyal sem rendelkezett. A tüdőbetegeket a kórház egyéb betegei közé tudták elhelyezni. A megnyitón jelen volt Darvas József író, az akkori építési és közlekedési miniszter is. A kórház első igazgató főorvosa Dr. Perényi György volt, aki egészen nyugdíjba vonulásáig, 1972-ig látta el ezt a feladatot. A szanatórium két Pulmonológiai és egy Sebészeti Osztállyal, 150 ággyal és nyolc orvossal kezdte el a működését. A tüdőbetegek gyógyítása mellett azért is létesítették a kórházat, hogy a diagnosztikában és a betegek gyógyításában új módszereket kísérletezzenek ki, és az országban elsőként alkalmazzák azokat. Ezért szerelték fel röntgen rétegfelvevő géppel, amelyből még akkor ez volt az egyetlen az országban. Tüdősebészeti Osztály és műtő traktus is ebből a meggondolásból létesült. 24 1956. április 24-én az országos Korányi TBC Intézet ellenőrzést tartott a kórházban. Az ellenőrzésről készült jelentésben szerepelt, hogy a Szolnoki Tüdőgyógyintézetben a diagnosztikai decentrum kialakítása befejeződött, kialakították a helységeket és a felszerelése is megtörtént. Megfogalmazódott azonban az a kérés, hogy a decentrum és a kórház laboratóriumának megfelelő működéséhez a közeljövőben szükség lesz egy elektromos hűtőszekrényre. Elengedhetetlen továbbá a létszámbővítés, ami azt jelentette, hogy 1 labor szakorvos, 1 labor asszisztens, 1 takarító alkalmazását a közeljövőben feltétlenül meg kellett a kórháznak oldani. 25 A kórház megnyitásakor nem rendelkeztek röntgen szakorvossal, alkalmazására 1962-ben került sor. Ugyanebben az évben a frissen műtött betegek megfigyelésére őrzőszobát is kialakítottak. 1959, 1960, 1961-ben ápolási tanfolyamokat szerveztek, az első transzfúziós tanfolyamokat is itt indították. Az itt képzett szakemberek alkották az ápoló személyzet gerincét. INCZE Dénes: A szolnoki mellkassebészet 50 éve. Szolnok, 1998. 4-5. p., ZÁDORNÉ. 106. p. 25 SZML Szolnok MTVB Eü. Oszt. ir. 8318/1/1/1956. 112
