Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.

Muharrem következő említése 1629-ből való: fontos szerepet játszott a Bethlen Gábor 1629. november 15-i halála után megindult, utódlása körüli tárgyalásokban. A szolnoki bég képviselte teljhatalmú megbízottként Murád szultánt és Murteza budai pasát a gyulafehérvári udvarban. A budai beglerbég, miután értesült Bethlen haláláról, nem késlekedett sokáig: december 3-án elküldte a szolnoki béget, Muharrem pasát a török részről megerősített kormányzóhoz, Bethlen Istvánhoz az erdélyi udvarba,

132 akinek nem csupán a tárgyalás felügyelete volt a feladata. A budai pasa rajta keresztül adott ki parancsot a hajdúkapitányoknak, valamint meghagyta, hogy a temesvári pasa Gyula alá vonuljon és minden további intézkedést Muharremtől várjon.

133 A pasa beszámoló levele december 7-én érkezett Budára, a váradi kapitány és Murteza pasa levele Bethlen Istvánnak. Buda, 1629. december 3. In: Török-magyarkori állam-okmánytár 2. Pest, 1869. 157-158.p.; EOE 9. 1883. 9. ; További levelek: Murteza budai pasa levele Brandenburgi Katalinhoz. Buda, 1629. november. 18-28.; Murteza budai pasa levele Bethlen Istvánnak. Buda, 1629 november 18-28.; Murteza budai pasa levele Erdély főrendéihez, lakosaihoz. Buda, 1629. november 18-28. In: GERGELY 1884. 1. sz. 286-292. p.; Murteza budai pasa levele az erdélyi lakosoknak 1629 november 18-28. In: TMÁO 2. 156-157. p.; Murteza budai pasa levele Bethlen Istvánnak. 1629. december 7. In: SZILÁGYI Sándor: Bethlen Gábor és a porta 2. In: Történelmi Tár, 1882. 69-72. p. Murteza budai pasa levele Bethlen Istvánnak. Buda, 1629. november 18-28. In: GERGELY 1884. 1. sz. 290. p., valamint DEBRECZENI Gábor: Az erdélyi fejedelemség története Bethlen Gábor halálától I. Rákóczi György hatalmának megszilárdulásáig. Szeged, 2003. Szakdolgozat az SZTE BTK Történeti Intézetében. 8-9. p.; Murteza budai pasa levele a hajdúsághoz: böszörményi, szoboszlói, kabai és Szolnok határaiban lévő palánkok és városok kapitányainak, tiszteinek, vitézséggel felruházott személyeknek. Buda, 1629 december 7-17. p.: In: GERGELY 1884. 1. sz. 293-294. p., valamint DEBRECZENI G. 2003. 10-11. p.; Ibrahim temesvári pasa levele Muharrem pasához. Hn., 1629 december 3. Ibrahim Murteza pasától azt a parancsot kapta, hogy hadával Gyula várához vonuljon, minden egyéb információt, tudósítást, parancsot Muharremtől várjon. A temesvári pasa elküldte Muharremhez Ibrahim aga tolmácsot azért, hogy „oda érkezvén az országnak főrendivel tanácskozzatok és minden dolgok felől beszélgessetek, akaratjok és gondolatjok mi legyen" Ibrahimnak annyi a kérése, hogy Muharrem a döntés előtt egy nappal előbb üzenjen. Kérdi, hogy valóban Gyula mellett legyen a gyülekező, vagy inkább Lippánál. GERGELY 1884. 1. sz. 292. p., valamint DEBRECZENI G. 2003. 9. p.; Ibrahim temesvári pasa levele Bethlen Istvánnak. Hn. 1629. december 3. Beszámol arról, hogy Gyula mellé rendelték, és ha Erdélyt megtámadnák, akkor védelmet adnak az ellenség ellen. Említi, hogy Muharremet is oda bocsátotta a budai pasa. Bethlentől is kérdi, hogy Gyulánál, vagy Lippánál gyűljön haddal. SZILÁGYI 1882. 67.; Murteza budai pasa levele Bethlen Istvánnak. 1629. december 7.: „Gyulán, Tömösvárban hadunk vagyon, [...] megy vagyon nekik parancsolva, az mely órában Moharim passával az Nagtok levele hozzájok fogna menni, [...] oda menjenek az hova szükség kívánni fogja." SZILÁGYI S. 1882. 6972. p. 40