Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Csekő Andrea: Kunszentmárton 1848-49-ben / 61. o.

40.000 kenyér részletet, 1.500 adag zabot, 200 akó bort kértek, illetve azt, hogy 300 kenyeret, 200 véka árpát és 30 akó bort szállítsanak át Makóra. A város előre-látóan gondoskodott erről, előzőleg nagyobb mennyiségben szolgáltattak be terményeket, melyeket az adóba is beszámítottak, a kenyér részleteket pedig szinte minden lakosra kirótták. Egy Józsa László által közölt levél szerint, a császári sereg túl a Körösön táborozott, s beüzent a városba, hogy ellenségként vagy vendégként fogadják-e. A fentiekből látszik, hogy vendégként fogadták az ellenséges hadakat, a városnak nem volt már sem katonai, sem anyagi ereje szembeszállni. Schlick meghagyta az érvénytelen magyar bankjegyek beszedését, a fegyverek beszolgáltatását, az osztrák zászló kitűzését. Erre volt a városvezetés reagálása: „Szolgál tudomásul "

[n Ugyan a világosi, augusztus 13-i fegyverletétel, melyről nem emlékeztek meg a jegyzőkönyvekben, zárta le a szabadságharcot, a Jászkun Kerületek számára már augusztus elején véget ért a háború. Az iratok nem is említenek a továbbiakban hadiügyekkel kapcsolatos eseményekét, a vezetőséget nem váltották le, a sérelmek, a katonaság által okozott károk enyhítésére vonatkozó kérelmek kerültek napirendre.

n 3 Összegzés A kiváltságos kerület lakói, mint láthattuk, többnyire önzetlenül álltak a harcok mellé. Nem élték meg hátrányként azt, hogy a '48-as törvények melyeket magukénak éreztek - által biztosított jogokkal az ő helyzetük kicsit „rosszabb lett". Kiváltságaik teljessé válása óta a jászkunok a polgári társadalom szerves, elismert részei voltak, a délvidékiek, az osztrák erők támadását honvédelmi feladatként élték meg, ezért is fogtak fegyvert. Kunszentmárton teljes odaadással és lelkesedéssel állt ki a forradalom vívmányai mellett. Természetesen, mint mindenhol itt is voltak császári hívek. Az alapvetően forradalom párti város a hátország szerepét töltötte be, amely 1849 elejéig túlteljesítette a kért katona-, termény-, előfogat, stb. létszámot. A hasonló szerepű városok közül a legnyugalmasabb, a zavargásoktól leginkább mentes ez a település volt. A készített kimutatások alapján ismerték a JÓZSA László: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékezete Kunszentmártonban. In.: Honismeret, 1999/4. 14. p.; Herendi szerint Schlick hadteste csupán átvonult a városon augusztus 5-én [!]. HERENDI J. 1901. 116. p. A sereg eltávozását nem említik az iratok . SZML Kunszentmárton T. jkv. 1849-51. 43. 76. bej. SZML Kunszentmárton T. jkv. 1849-51. 46-47. 80, 81. bej. X5