Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Csekő Andrea: Kunszentmárton 1848-49-ben / 61. o.

kevés utalás található a 200 férőhelyes kórházra, csak az átalakításról emlékeztek meg: „Andratsek Márton képviselőnek, Erus Sándor faragónak, Tóth Pál napszámosnak az iskolai székek elbontásáért ..." 13 vft-ot fizettek, illetve: „ ... a beteg honvédek számára Szarvason vásárlóitpokrotzok ... "; „if. Vigh György, Súlyák János, Szüts István faragók ...a helybeli iskola épületnek korházzá lett, és alakított ..." munkájukért 16 vft 15 kr-t kaptak.

94 Nem maradt fenn semmiféle kimutatás a kórház működéséről, a személyzetről, felszereléséről, még a betegnyilvántartás sem. 51 (osztrák, lengyel, olasz, zsidó, román nemzetiségű) ember hunyt itt el. E honvédek a cibakházi, ill. a szolnoki csatában sebesültek meg, vagy járvány áldozatai lehettek. Sajnos a plébánia anyakönyveiben csak a század második felében kezdték el vezetni a „halálozás oka" rovatot.

95 A kórházat Szabó János kutatásai szerint május folyamán felszámolták. Csökkentett beteglétszámmal és személyzettel működött tovább, ám bővítésként kérték az „... iskolai épület földszinti szobáit is ... ",

96 Július 22-re megürült a városi orvosi státusz, mert őt a 95. honvéd zászlóaljhoz rendelték. A város az „ ötsödi rendes orvos "-t hívta meg az állásra.

97 Miután Schlick július 30-án elfoglalta a cibakházi átkelőt, Kisszentmiklósra költöztették a kórházat. A nagyon súlyos betegeket némi gyógyszerrel, orvosi felügyelettel hagyták hátra. A könnyebb sérülteket kocsikon szállították, akik járni tudtak, gyalog indultak el. A polgári hatóság állta a költözés útiköltségét, fogadott a betegek mellé ápolónőket, szakácsnőket.

98 Kunszentmártonban e tábori kórház után nem létesült mind a mai napig másik, csupán a XX. század második felében volt egy szülőotthon, amely az 1970-es években szűnt meg. Nem ismert az itt elhunyt honvédek nyughelye sem. Emléküket a plébánia anyakönyvein kívül, a felső temetői kápolna falán elhelyezett emléktábla őrzi. 418. sz. 1849. júl. 10. Kossuth levele Perczelnek. In: Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. 1849. ápr. 15-aug. 18. V. kötet. Sajtó alá rend.: Barta István. Bp. 1955. 700. p. (Továbbiakban: Kossuth összes) Kossuth a kormányt Szegedre követve egy éjszakát töltött a városban. A Nagy Vendéglőben szállt meg, amely ma a Mátyás király úti általános iskola. Itt létéről a helyi források nem szólnak, a város részéről hivatalos bejegyzés nincs. SZML. T. jkv. 1849-51. 15-20. 35. bej SZABÓ János: 1848-49 Emlékezete: Névtelen hősök a kunszentmártoni temetőben. Kézirat, é.n. 1-2. p. A cibaki csata a hídfőért zajlott febr. 24-én, a márc. 5-i szolnoki ütközet mentette fel a várost. RÉDEI

I. 1989. 55-56. p. SZML Kunszentmárton 315. dob. 1849. júl. 19. SZML Kunszentmárton T. jkv. 1849-51. 41. 72. bej; SZABÓ J. é.n. 7. p. SZML Kunszentmárton 315. dob. 1849. júl. 30. 80