Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Csekő Andrea: Kunszentmárton 1848-49-ben / 61. o.

volt. A lovasoknak járt még tábori karó, kötőfék, fokos, nyeregkápa, abrakos zsák, szénáskötél, tarisznya, sarkantyú, lóvakaró, kefe. 10 emberenként l-l bográcsot is vittek magukkal. A gyalogosok ruhája: vastagszövetü bő nadrág, térdig érő kabát, a lovasoké: kék nadrág, dolmány volt. A gombok színe és minősége a tiszti rangtól függően változott.

27 A kunszentmártoni gyalogos nemzetőröket Kiskunhalason a II. zászlóalj 7. századába osztották be Túrkeve és Kunhegyes katonáival együtt, a lovasokat két osztályba sorolták.

28 „... a városi elöljáróságnak szoros kötelessége ..." volt az elvonult nemzetőrök családjáról, vagyonáról intézkedni. Ügyeltek a cselédek munkáira, nem engedték a mulasztást; a külterületekre lovas őröket küldtek az itthon maradt nemzetőrökből, akik a pusztázó hadnagyokkal teljesítettek szolgálatot és 3 naponta váltották egymást. Éjjelente 8-an őrködtek, a tizedek szerint kerültek sorra, éjfél előtt, majd utána is 4-4 férfi járt a városban.

29 A sereg július 20-a körül érkezett le Verbászra. A szerbek tábora Óbecsén volt, az ütközetek nagy része Szenttamásnál zajlott, ám a harcok már a szomszédos vármegyékre is átterjedtek. A Szenttamásnál levő szállásépületek körüli magas kukorica kiváló rejtekhelyet jelentett a lázadóknak, ennek kivágását végezték a jászkunok, amelyért dicséretet is kaptak.

30 A több győztes csata ellenére a felkelés fészkét sokáig nem sikerült elfoglalni. Még a vállalt szolgálati idő letelte előtt, kezdték szervezni az utánpótlást is. A váltás nemzetőrök kiállításánál, ha nem telt volna ki a létszám, sorshúzást kellett tartani, mely során 105 fő alkotott egy csapatot. Ez alkalommal nem lehetett birtok után számítani a katonákat, az özvegyasszonyok miatt sem - nekik elég volt, ha adományt adtak -, ill. Hajdú szerint e mód ürügy lett a vagyontalanoknak, hogy kihúzzák magukat a katonaállítás terhe alól.- A tanácsnokokat nem kötelezték elmenetelre.

31 Voltak természetesen olyanok is, akik megszöktek a szolgálatteljesítés elől, vagy a katonaságból. A kerületi biztos szerint körözték a kunszentmártoni születésű Pintér Imrét. A katonai kincstár 15 pft 20 kr hátralékot rovott ki rá, ám a tanács ezt nem tudta behajtani, mivel HERENDIJ. 1901. 36-37. p. HERENDI J. 1901. 40. p. SZML Kunszentmárton T. jkv. 1845-48. 725. 211. bej. HERENDI J. 1901. 41-44,48. p; RÉDEI

1.1989. 20-22. p. SZML Kunszentmárton 315. dob. 1848. aug. 16. 68